Makkay József
2024. június 11., 15:402024. június 11., 15:40
2024. június 12., 21:042024. június 12., 21:04
Egy igen nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak. Sőt, olyan PNL-es választási listát láttam, ahol a helyi tanácsosjelöltek többsége elbolondított magyarként próbált román pártot hatalomra juttatni az évtizedek óta magyarok által vezetett településén.
Helyhatósági és parlamenti választások idején mindig Szlovákia és a felvidéki magyarság jut eszembe. Az ottani magyar párt kétségbeesett küzdelme, hogy bő tíz év után végre átlépje az ötszázalékos választási küszöböt. Ami nem kellene hogy csodával határos teljesítmény legyen, hiszen a hivatalos szlovákiai népszámlálás adatai szerint a felvidéki magyarság részaránya 8 százalék körül van.
Nem akarok belemenni az előzményekbe, de azt mindenképpen meg kell említenem, hogy a baj gyökere, a ,,mérgezett alma”, a Híd-Most szlovák-magyar vegyes párt volt, amely végzetesen megosztotta, és rossz útra terelte a felvidéki magyar szavazókat. Innen már egyenes út vezetett a Magyar Közösség Pártja, majd azt ezt követő Szövetség sorozatos kudarcához.
Míg a háborús körülmények ellenére a szülőföldjén maradó és létszámban megfogyatkozott kárpátaljai magyarság hősiesen küzd a túlélésért, felvidéki magyarjaink ,,dalolva” olvadnak be a többségi szlovák tengerbe.
Nem véletlenül idéztem meg a felvidéki hasonlatot, hiszen a román pártok a rendszerváltás óta ugyanezzel a forgatókönyvvel próbálkoznak. A kilencvenes években ennek még semmi realitása nem volt – a román pártlistán induló magyar jelöltet a helyi közösség megbélyegezte –, mára azonban általános jelenséggé vált Brassótól Máramarosig. A Székelyföldön kevésbé, mert színmagyar közösségekben épeszű ember azért ilyesmit nem tesz, de a vegyes lakosságú településeken felkapott jelenséggé vált, amit a helyi közösség tolerál. Van, aki mosolyog rajta, mások legyintenek, sok helyen viszont a bepalizott magyarok az esélytelenek nyugalmával próbálkoznak újra és újra.
Idén tele volt velük Erdély, főleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi listáin. Több erdélyi megyében a kormánypártok vezetői azzal akarnak kitűnni bukaresti főnökeik előtt, hogy igyekeznek kiterjeszteni hatalmukat az évtizedekig bevehetetlennek tűnő magyar településekre is. De nemcsak a PNL és a PSD nyomul a magyar településeken, hanem az AUR is. Nekik egyelőre kevésbé sikerül magyar jelölteket toborozni, de azért erre is van példa.
Míg az RMDSZ jelöltje közel 56 százalékot szerzett, a szélsőséges román párt ,,magyar arcának” 5 százalékkal kellett beérnie egy olyan községben, ahol a lakosság fele román. Indulása annyira visszataszítónak számított, hogy nem csak a helyi magyarok, hanem a románok többsége is elutasította.
Írhatnék más példákat is, mert sokan és sokfelé próbálkoztak áttörni a magyar védvonalat, aminek megléte az erdélyi magyar közösség erős immunitásával magyarázható. Erről a jelenségről jóval többet kellene beszélni annak fényében is, hogy
Aki Erdélyben erre vágyik, annak melegen ajánlom a felvidéki magyarok nehéz helyzetét. Szomorú példájuk bizonyítja, hogy elegendő egy nagyobb rést vágni a védvonalon, és máris elönt az árvíz. Onnantól fogva lehet küzdeni a túlélésért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Páva Adorján
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Rostás Szabolcs
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Balogh Levente
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Somogyi Botond
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
Balogh Levente
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!