
Most jól megmutattuk a románoknak. A saját fészkükben, a saját fővárosukban mutattuk meg nekik azt, hogy hol lakik a magyarok istene.
2013. szeptember 13., 08:582013. szeptember 13., 08:58
A magyar egységek múlt pénteken csodálatos fegyvertényt hajtottak végre, ismét csak bizonyságot téve arról, hogy a hagyományos magyar virtus az elmúlt hetven év nemzetellenes erőfeszítései ellenére sem halt ki.
Ennek nyomán a Bukarestbe látogató magyar erők jelentős haditetteket vittek véghez. Például sikerült elfoglalniuk, majd a csendőrrohamoknak hosszan ellenállva megtartaniuk több kocsmát is Bukarest belvárosában. Az ostrom alatt pedig hősies gesztusra ragadtatták magukat: csak hogy ne jusson a románok kezére, feláldozták magukat, és kiitták a sör – és rövidital-készlet nagy részét.
Megjegyzendő, hogy a megtévesztés végett „szurkoló” fedőnévvel illetett különleges műveleti zászlóalj nem csupán az ellenséges fővárosban mutatta meg, miért is rettegte ezeregyszáz évvel ezelőtt a magyar hadakat egész Európa, hanem a román elnyomás alatt elkorcsosult erdélyi magyaroknak is. Hiszen utóbbiak között olyanok is akadtak, akik ahelyett, hogy becsületes magyar emberként románvér-ivással hergelték volna magukat a mérkőzésre, nem átallottak holmi művészeti fesztivált szervezni Sepsiszentgyörgyön. Az elhajlóknak az egyik, „művésznek” nevezett helybeli tettleg történő inzultálásával jelezték: amikor a nemzet becsülete forog kockán, nem lehet mindenféle dekadens szórakozással pocsékolni az időt.
A dicső magyar egységek azt is megmutatták, hogy egy igazi, az ősmagyar erényeket tisztelő, és azok gyakorlásában jeleskedő harcos megveti a globalista népbutítás olyan mételyeit, mint a modern technika, ezért ezzel kapcsolatos ellenérzésükről a szállításukra kirendelt bukaresti autóbuszok, valamint az őket Bukarestbe szállító MÁV-különvonat módszeres szétbontásával tettek tanúbizonyságot.
Az természetesen mellékes, hogy mindezek mellett lezajlott a mérkőzés, amelyen szégyenletes vereséget szenvedtünk. Hisz a harcosok nem azért mentek Bukarestbe, hogy a válogatottat biztassák, hanem azért, hogy messze földön hirdessék a magyarság felsőbbrendűségét és küzdőszellemét. Feladatuknak sikerrel eleget tettek, ismét csak hírünket vitték a világban, amely ámul és bámul annak láttám, mily dicső tettekre képes még ma is e sokra hivatott nemzet. Legyünk hát büszkék rájuk.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!