HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. szeptember 22., 12:35

Madridi hisztéria

Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és az abban az illető régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék. Az 1918-as nagygyűlés centenáriumának küszöbén nem ártana ezen elgondolkodniuk a spanyol állam egysége bősz román védelmezőinek sem.

A lehető legrosszabb módon reagál a spanyol kormány arra, hogy a barcelonai vezetők népszavazást írtak ki Katalónia függetlenségéről. Madrid rendőröket küldött a katalán vezetők vegzálására, házkutatásokon próbálnak a szavazólapok nyomára bukkanni, több személyt őrizetbe vettek.

Minderre a spanyol kormány annak alapján adott utasítást, hogy a madridi alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a népszavazást. Madrid érvelése igencsak hajmeresztő: arra hivatkoznak, hogy Katalónia függetlenné válása nem a katalánok ügye, hanem arról Spanyolország egészében népszavazást kellene tartani.

Ami igencsak hajától fogva előrángatott, és meglehetősen rosszindulatú „érv.” Hiszen borítékolható, hogy Madrid aligha hajlandó országos népszavazást kiírni a témában. De ha mégis, a nem katalán többség – még akkor is, ha a baszkok és más nemzetiségek támogatják – Katalónia önállósodása ellen szavazna.

A spanyol kormány és a spanyol állami szervek ezzel gyakorlatilag megtagadják az önrendelkezési jogot az egyébként kiterjedt autonómiával rendelkező régió lakóitól. Pedig a skót függetlenségről is csak a skótok szavaztak, és Koszovó függetlenségéről sem kérdezték meg egész Szerbia lakosságát. Igaz, Madrid azóta is azon európai uniós tagállamok szégyenpadján ül – többek között Romániával és Szlovákiával együtt –, amelyek nem hajlandóak elismerni Koszovó államiságát.

Egyértelmű, hogy Madrid, Bukarest és Pozsony azért nem ismeri el Koszovó önállósodását, mert attól tartanak, hogy azt a saját országukban élő nem többségi nemzeti közösségek példaértékűnek tekinthetik.

A bukaresti sajtóban egy román publicista épp a napokban írt arról egy, a logikával meglehetősen hadilábon álló „elemzést”, hogy a szintén függetlenségi népszavazásra készülő iraki kurdoknak jogukban áll az elszakadás, a katalánoknak azonban nem, annak ellenére, hogy ugyanolyan helyzetben vannak: saját állam nélküli nemzetekről van szó, amelyek szeretnének végre megszabadulni az idegen uralomtól.

Pedig éppen román részről igencsak visszás ez a hozzáállás. Hiszen épp azt az önrendelkezési jogot tagadja, amelyre annak apropóján szoktak hivatkozni, hogy 1918-ban az erdélyi románok egy csoportja kimondta: azt szeretné, ha Erdély elszakadna Magyarországtól, és Romániához csatlakozna.

Márpedig a véleménynyilvánítás legdemokratikusabb formája, a népszavazás útján kinyilvánított önrendelkezés mégiscsak erősebb legitimációs alap, mint egy nagygyűlés és az abban az illető régióban élő többi nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánított elszakadási szándék. Az 1918-as nagygyűlés centenáriumának küszöbén nem ártana ezen elgondolkodniuk a spanyol állam egysége bősz román védelmezőinek sem.

De vissza Madridhoz: nem nehéz megjósolni, hogy a diktatórikus fellépés, a katalán kormány tagjainak és több száz katalán polgármesternek a hatósági zaklatása a lehető legkontraproduktívabb lesz. Az ugyanis minden bizonnyal még azon katalánokban is fölkelti a spanyol központi kormánnyal szembeni ellenszenvet, akik amúgy nem függetlenségpártiak.

Emlékezzünk csak: London nem gördített akadályt a Skócia elszakadásáról szóló népszavazás útjába, és ezt a higgadt, normális hozzáállást a skótok többsége azzal honorálta, hogy a további korrekt partnerség reményében az önállósodás ellen szavazott.

A spanyol kormány és hatóságok hisztérikus magatartása viszont éppen az ellenkező irányba hat, és növeli a dacot a katalánokban, akik csak azért is megtartják a népszavazást. És senki sem csodálkozhat majd, ha azon a többség a függetlenségre szavaz majd.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Vásárhelyi-Nyemec Réka 2017. szeptember 21., csütörtök

Válaszút előtt

Tagadhatatlan, hogy a szakma sajtóban nyilatkozó képviselői már hónapok óta Christoph Daum távozásáért esedeztek. Ezért pusztán a menesztése miatt is fellélegeztek a 2018-as oroszországi seregszemlén való részvételre esélytelen csapat háza táján.

Kiss Judit 2017. szeptember 20., szerda

Homokra épített katasztrófavédelem

Bármilyen szerencsétlenség is érje az országot, a négy elem bármelyikének – tűz, víz, föld, levegő – veszélyes megnyilvánulása esetén védtelenek az emberek. Kétségbeejtő a helyzetkép tűzvész szempontjából is, gondoljunk a Colectiv-tragédiára.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. szeptember 19., kedd

EU-s jó zsaruk és rossz zsaruk

A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 18., hétfő

Távol a magyarbarátságtól

Dragnea politikai és (jogerős ítélete és az ellene zajló bűnvádi eljárás okán) személyes érdekei alapján elsősorban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) elleni leszámolásra igyekezett felhasználni a vásárhelyi iskola kálváriáját.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. szeptember 15., péntek

Fasisztoid ukránok és haladó magyar elvtársaik

A törvény jogfosztó jellege egyértelmű, hiszen szerzett jogaikból akarja kiforgatni a kisebbségeket, eredményeként pedig elsorvadhat az eddig kiépített magyar, román, lengyel és orosz oktatási hálózat, amely eddig az identitás megőrzését biztosította az őshonos közösségek számára.

 

 

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 14., csütörtök

Közveszélyes ultrák

Itt az ideje, hogy a közel százéves kincses városi gárda a sarkára álljon, és kiközösítse soraiból a szurkolói elnevezésre és minőségre méltatlan garázdákat, akik kizárólag ártanak a klubnak, és súlyosan rontják a hírnevét.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2017. szeptember 13., szerda

Halasztható, ami sürgős?

Higgyük, ne higgyük? Ha józanok maradunk, kétkedéssel viszonyulunk a miniszteri jövőképhez, hiszen a pedagógusok esetében is kiderült, korántsem sürgősségi ügy a bérprobléma...

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 12., kedd

Felelősséget visel...

És Budapest diplomáciai offenzíváját tapasztalva a környező országoknak a jelek szerint ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy Magyarország kész akadályt gördíteni politikai, gazdasági és kereskedelmi aspirációik elé...

Bálint Eszter 2017. szeptember 10., vasárnap

Mindennapi harc a normalitásért

Egyik szemünk sír, a másik nevet, amikor olyan hírek érkeznek, mint a mostani váradi.

Molnár Judit 2017. szeptember 10., vasárnap

Kezdődik!

Négy nappal okosabbak lesznek az idei tanév végén a diákok, mivel a könyökvédős aktakukacok filozófiája „megajándékozta” őket ezzel a négy nappal.

HIRDETÉS
Vélemény
Vásárhelyi-Nyemec Réka: Válaszút előtt

Tagadhatatlan, hogy a szakma sajtóban nyilatkozó képviselői már hónapok óta Christoph Daum távozásáért ...

Kiss Judit: Homokra épített katasztrófavédelem

Bármilyen szerencsétlenség is érje az országot, a négy elem bármelyikének – tűz, víz, ...

Balogh Levente: EU-s jó zsaruk és rossz zsaruk

A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS