Számos sajtóorgánum sok nyomdafestéket elhasznált már a hírhedt bihari RMDSZ-szervezet viselt dolgainak nyilvánosság elé tárására.
2013. július 18., 21:242013. július 18., 21:24
2013. július 18., 21:322013. július 18., 21:32
Ott van például a nagyváradi „Ady-központ\" ügye, amelynek megépítésére a 2002-es kormányváltás után több mint 300 millió forintot kaptak az MSZP – SZDSZ- kormánytól, de amelybõl csak egy egyszintes, az RMDSZ pártrendezvényeire használt konferenciaterem épült meg, a mellé tervezett termálszálló mai napig torzóban áll, de senki sem számoltatta el õket komolyan. Vagy az, hogy senki által sem kérve „rárepültek\" a könynyített honosítás ügyintézésére, nehogy már bármi „jóból\" kimaradjanak.
Amit azonban most elkövettek, az gyakorlatilag példa nélküli: úgy tûnik, egyszerûen le akarnak nyúlni egy ünnepet. A nagyváradi Szent László Napokról van szó, amelyet az amúgy az EMNT-hez közel álló Szent László Alapítvány hozott tetõ alá a Kolozsvári Magyar Napok mintájára, és amely több tízezres tömeget mozgatott meg június végén.
A Váradon tevékenykedõ RMDSZ-illetékesek a jelek szerint elirigyelték a kezdeményezés sikerét, és mivel nem tudtak belõle politikai tõkét kovácsolni, hajmeresztõ húzáshoz folyamodtak: le kívánják védetni a Szent László Alapítvány által kitalált elnevezést és az általa készíttetett logót. A magyarázat – miszerint az RMDSZ a katolikus egyház számára védetné le a szent király nevét hordozó ünnepet – amennyire szánalmas, annyira vérlázító.
Valójában arról van szó, hogy az egyeduralomra törõ szervezet nem tûr el versenytársat, pláne azt nem tûri, ha a versenytárs valamiben sikeres, és ha már építeni nem tud, akkor legalább lerombolja azt, amit más felépített. Ha nem is sikerül a húzás, egy esetleges per hosszú ideig elhúzódhat, ezalatt pedig a magyar városünnep – legalábbis az eredeti néven – veszélybe sodródhat.
De ez nem számít, ha be lehet tartani a riválisnak, mint ahogy az sem, hogy Kolozsváron például a helyi RMDSZ is beszállt az ünnepség szervezésébe. Az ellenfelet meg kell semmisíteni, minden eszközzel. Ez egy magyar politikai szervezet erkölcsi színvonala 2013-ban. Kíváncsian várjuk, mit szólnak mindehhez a magyar választópolgárok. Hogy – ha máshol nem, az urnáknál – büntetendõnek tartják-e az ilyen magatartást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!