Úgy tűnik, alaposan elszámolta magát Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, ha úgy kalkulált: ellenzékből hatékonyabban kampányolhat saját államfő-választási és pártja EP-sikere mellett, mint kormányon, ahol egyre inkább eljelentéktelenedni látszott koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) árnyékában.
2014. február 27., 20:192014. február 27., 20:19
Erősödés helyett ugyanis a párt már egy nappal a koalícióból való kilépés után jókora érvágást szenvedett, miután a döntéssel elégedetlen korábbi pártelnök-kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu bejelentette távozását a PNL-ből. És lehet, hogy tovább gyengül majd, hiszen Tăriceanu saját liberális párt alapítását jelentette be, amelybe reményei szerint számos elégedetlen PNL-s politikus átlép majd.
Tăriceanuban, akit a 2008-as választások után tulajdonképpen sikeres miniszterelnöki mandátum után taszított ellenzékbe a kampány során populistánál populistább ígéretekkel előálló PDL–PSD-nagykoalíció, minden bizonnyal azóta is gyűl a frusztráció Crin Antonescuval szemben, aki ezt követően még a pártelnöki tisztséget is elvette tőle. Bár rutinos politikusként bizonyos határokat nem lépett át, azért rendszerint jelezte, amikor nem értett egyet utóda valamely stratégiai döntésével.
A jelek szerint most telt be a pohár, amikor azt kellett konstatálnia, hogy Antonescu – tulajdonképpen saját államfői ambíciói érdekében – feláldozta a kétharmados kormányzás jelentette előnyöket, és felrúgta a koalíciót. A PNL most ugyanolyan helyzetben van, mint 2007-ben, amikor Băsescu államfő csábításának engedve több vezető politikusa is kilépett. Az elnök szerepét most Victor Ponta miniszterelnök játssza, aki úgy próbálja gyengíteni Antonescu pozícióját, hogy kormányzati tisztségekkel kecsegteti a Tăriceanu-pártba átlépő liberálisokat.
Ha Tăriceanu valóban államfőjelölt lesz, PSD-s támogatással le is győzheti Antonescut, ami újabb csapás lenne a PNL-nek. A szociáldemokraták pedig komoly ellenfél nélkül maradnának. Hiszen az amúgy is szétforgácsolt román jobbközép (vagy magát annak nevező) oldal egy PSD-nek lekötelezett Tăriceanu-pártból, egy egyre jobban megtépázott PNL-ből, a szintén fogyatkozó PDL-ből és a nála nem sokkal hitelesebb új Băsescu-pártból állna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!