Fotó: Komoróczy György
A híres üdülőhely szállodájának főbejárata fölött családi címert ábrázoló zászlók közé kifeszített molinón ez a felirat volt olvasható szeptember 15-17. között: Komoróczy Családi Nap 1923 – 2023.
2023. szeptember 20., 18:272023. szeptember 20., 18:27
Az, hogy ez a szeptemberi, rég kiválasztott dátum épp egybeesett a Budapesten tartott Demográfiai konferenciával/ csúccsal és az azt záró családi nappal – a puszta véletlen műve. De lehet benne valami sorsszerűség is, hisz az erdélyi gyökerekkel is rendelkező Komoróczy családban régóta többször tartottak találkozókat, amelyeken a rokoni szeretetnek és a sok gyermeknek jutott a főszerep. Az egyik jelentősebb, 100 évvel ezelőtt – 1923 szeptemberében – tartott családi találkozón az esemény szervezője a Szatmár és Bereg című újság szerint egyebek mellett ezeket mondta:
Levéltári, történelmi, egyházi dokumentumokból, gyászjelentőkből ma már tudjuk, nem volt ritka nálunk az 5-6 vagy annál is több gyermekes család. Például nagyapámék is hatan voltak testvérek, de ők messze lemaradtak attól a – tudomásom szerint – csúcsot jelentő körorvos rokontól, aki 12 gyermekével büszkélkedhetett. Amikor náluk jártam Szabolcs-Szatmárban, a legnagyobb harmadéves orvostanhallgató volt, a legkisebb pedig 3 éves. A 12 gyermekből 7 vagy 8 lett orvos, a többiek más foglalkozást választottak. Majdnem mindannyian eljöttek erre a találkozóra.
Fotó: Komoróczy György
Vetített képes családtörténeti előadásból, könyvbemutatóból és kötetlen beszélgetésekből állt össze a program, természetesen a gyermekek kedvéért nem maradhatott el a barlangfürdőzés és a szállodai medencékben a pancsolás sem. A családtörténeti nyomdai kiadvány összeállítója/szerkesztője hiteles történelmi és nyelvészeti munkák alapján dolgozott, cáfolva az amatőr családfakutatók információit. A szálloda folyosóján a falra elhelyezett, helyenként fényképes családfát szívesesen tanulmányozták a fiatalok is (az első ismert őstől napjainkig kis híján 800 év telt el).
Ennek apropóján beszéltek például az 1923-as találkozó szervezőjéről, a csonka Szatmár vármegye alispánjáról, aki jogász és festőművész volt. A Himnusz születésének 100. évfordulóján Mátészalkán (ott tartották akkor az országos megemlékezést) ő mondott beszédet a vármegye nevében a kormányzó, a kultuszminiszter és a főispán jelenlétében, méltatva Kölcsey Ferenc nagyságát és megemlékezett a nemzet lelkén ejtett – Trianon okozta – sebekről is. A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére Jármi község önkormányzata a település központjában szobrot állítatott dr. Komoróczy Iván alispán emlékére.
Elődeink csak a vármegyei közéletben vállaltak szerepet, az országos politikától távol tartották magukat – talán jó is –, viszont a tudományos, művészeti, művelődési és sportéletben több, jelentősebb eredményt felmutató családtagot/rokont tarthatunk számon, olyanokat, akik közösségünk szolgálatába állították és állítják ma is tudásukat, tehetségüket, anyagi lehetőségüket. Volt például olyan, aki a szegény sorsú tehetséges gyermekek taníttatását vállalta (hogy ne kallódjon el egyetlen tehetség sem!).
Volt olyan orvos a családban, aki ingyen vizsgálta és kezelte a társadalmilag hátrányos helyzetű betegeket. Tudunk templomépítőkről (1600 körül) és orgona állíttatóról (1923), van a listán 100 darab bárány-ajándék magyar gyalogos századnak; van könyvadományzó kolozsvári egyetemi tanszéknek (nemrég) vagy: Kolozs megyei vidéki kórháznak modern gépekkel való felszerelése (‘89 után), a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpont létrehozásában való részvétel (néhány éve). Nem folytatom.
Fotó: Komoróczy György
A négy generációs találkozón a 170 résztvevőnek mintegy harmada 25 év alatti volt. Talán leginkább nekik szól a most 86 éves orvosprofesszor nagyapa/rokon nyomtatásban megjelent Útravalója, amelyben a szerző 20 pontban foglalja össze gondolatait, tanácsait. Például: A Szülői ház nevel, az Iskola tanít, az Élet vizsgáztat. A természettől sose szakadjatok el, az sosem hamis. Legfőbb bíránk saját lelkiismeretünk, erre hallgassatok és nem arra, hogy „mit szól a világ”. Ne legyetek önteltek, legyetek szerények, de ne szolgaian alázatosak, legyen tartásotok, gerincetek!
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagiak nem fontosak. Tanulni senkitől sem szégyen, ha a példakép hiteles. Mások meggyőződését tiszteljétek, mert csak így várhatjátok el, hogy mások is tiszteljenek titeket. Neveteket, magyarságotokat őrizzétek meg! Stb. Ehhez a ponthoz kapcsolódott az a megjegyzés, hogy magyarságunk megőrzésében legfontosabb szerepe anyanyelvünknek van. Különösen a Nyugaton élőknek tanácsolták, hogy hallgassanak magyar nyelvű rádiót és televíziót, olvassanak magyar nyelvű újságot...
A miskolctapolcai találkozó résztvevőinek nevében ezúton is köszönetet mondok a Budapesten élő Komoróczy Imrének, a kiadvány összeállítójának és szerkesztőjének, a Családi Nap szervezőjének.
Komoróczy György
A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő, közíró
"Akárcsak az általános orvosnak, a nyelvművelőnek is mindenhez kell egy kicsit konyítani. Azt tartjuk szem előtt, hogy a nyelv elsősorban az érintkezés eszköze s csak azután a tudomány tárgya. Ha ezt az elvet tartjuk elsődlegesnek, akkor mindig úgy kell fogalmaznunk, hogy az egyszerű ember is értse mondanivalónkat."
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!