A munkaszerződés aláírása előtt a bérezés mellett a munkarendet, a feladatkört és a megígért juttatások feltételeit is érdemes tisztázni
Fotó: Freepik
A beígért béremelés, a rugalmas munkarend vagy a távozás feltételei később viták forrásává válhatnak, ha a dolgozó nincs tisztában azzal, mire szerződött. Vallasek Magdolna munkaügyi jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni az aláírás előtt, és milyen döntési lehetőségei vannak a munkavállalónak.
2026. október 11., 19:002026. október 11., 19:00
Az állásajánlatban még rugalmas munkarend szerepel, a szerződésből azonban már kimarad; a kilátásba helyezett béremelés szóbeli ígéret marad, távozáskor pedig közös megegyezést kínálnak a dolgozónak. Ilyen helyzetekben különösen fontos, hogy a munkavállaló ismerje a megállapodások tartalmát és az aláírás következményeit. Hogy mekkora mozgástere van a munkavállalónak a szerződés megkötésekor, és mire érdemes figyelnie, ha később változtatnának a feltételeken? Ezekről a kérdésekről Vallasek Magdolna jogásszal, a Sapientia EMTE Jogi Karának oktatójával beszélgettünk.
Munkajogi szakértő a Krónikának elmondta, a munkaszerződés a munkaviszony legfontosabb dokumentuma: rögzíti a foglalkoztatás lényeges feltételeit, amelyekről a leendő alkalmazottnak már az aláírás előtt tájékoztatást kell kapnia. Rámutatott, a romániai munkatörvénykönyv, vagyis a 2003. évi 53. törvény jelenti azt a törvényes minimumot, amelyhez a feleknek a megállapodás kialakításakor igazodniuk kell. E keretek között ugyanakkor van lehetőségük a feltételek megtárgyalására; továbbá, ha van kollektív szerződés is, az további jogosultságokat biztosíthat a dolgozónak.
A munkatörvénykönyv 17. cikke alapján a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli a szerződés lényeges tartalmi elemeiről. A szakértő magyarázata szerint ennek az aláírást megelőzően kell eleget tennie: a leendő munkavállalónak meg kell ismernie a szöveget, a nem egyértelmű rendelkezésekről pedig további magyarázatot kérhet. A bérezés, a munkarend vagy más feltételek tisztázását ezért nem érdemes a munkába állás utánra hagyni.
„A munkavállaló azonban nem kényszeríthető, hogy azonnal írja alá a munkaszerződését. Az aláírásra akár a tájékoztatás napján is sor kerülhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy a dolgozónak mérlegelés nélkül el kell fogadnia az elé tett dokumentumot. A szerződés egy példányát még a munkavégzés megkezdése előtt át kell adni neki; ezt érdemes megőriznie, hogy később is ellenőrizhesse a megállapodás tartalmát” – hangsúlyozta Vallasek Magdolna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkaszerződés vagy bármilyen későbbi módosítás megtárgyalásakor, illetve a tájékoztatás alkalmával a munkavállalót elkísérheti egy szakszervezeti képviselő − ha létezik ilyen a cégnél − vagy egy külső szakértő, aki lehet akkreditált munkajogi szakértő vagy akár ügyvéd. Mint tanácsolta, ha a munkavállaló bizonytalannak érzi magát, nehezebben tájékozódik a munkajog szabályai között, akkor érdemes lehet élni ezzel a lehetőséggel.
A munkaköri leírás azt is rögzíti, ki kinek a felettese, kitől fogadhat utasítást a dolgozó, és kinek adhat maga is utasításokat
Fotó: Pixabay.com
Az alapbér mellett a kilátásba helyezett prémium, az étkezési jegy vagy más juttatás is befolyásolhatja, hogy valaki elfogad-e egy állásajánlatot. Éppen ezért az aláírás előtt azt is érdemes tisztázni:
Vallasek Magdolna szerint a szóbeli ígéretekre hagyatkozó munkavállaló később nehezen tud érvényt szerezni az elvárásainak.
„Nagyon egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az a biztos, amit a felek által aláírt munkaszerződés tartalmaz. A juttatásoknak megfelelő jogi alapjuk kell hogy legyen, ugyanakkor nem feltétlenül szerepel valamennyi az egyéni munkaszerződésben. Az alkalmazandó kollektív szerződés vagy a munkáltató belső szabályzata szintén tartalmazhat olyan jogosultságokat, amelyek megilletik a dolgozót. Az állásajánlatban említett juttatások ellenőrzésekor ezért ezeket a dokumentumokat is figyelembe kell venni” – hangsúlyozta a munkajogi szakértő.
Arról is beszélt, hogy a bérezés ellenőrzésekor a kiindulópont a szerződésben feltüntetett bruttó alapbér. Ehhez állandó vagy esetenként kifizetett további összegek társulhatnak, például
A bérezés állandó elemeit a munkaszerződésben kell rögzíteni, és ezekre a munkáltató előzetes tájékoztatási kötelezettsége is kiterjed.
A szakértő arra is rámutatott, hogy a túlmunka és az éjszakai munkavégzés ellentételezésének feltételeit előre meg kell határozni, a törvényben előírt minimumot pedig biztosítani kell. A prémiumok esetében a munkáltató belső szabályzatát nevezte irányadónak: ebből derülhet ki, milyen feltételek teljesüléséhez kötött a kifizetés.
Vallasek Magdolna kolozsvári jogász, a Sapientia EMTE oktatója, a Workplace Rights BV munkajogi szakértői iroda alapítója
Fotó: Vallasek Magdolna archívuma
Vallasek Magdolna kitért arra is, hogy a bérezés mellett a munkarend pontos meghatározása is befolyásolja a dolgozó mindennapjait. Az esti elektronikus levelek és üzenetek könnyen azt az elvárást közvetíthetik, hogy pihenőidejében is álljon rendelkezésre. A szakértő hangsúlyozta, a gyakorlatban gyakran elmosódik a határ a munka és a magánélet között, ezért a munkavégzés időbeli kereteit egyértelműen rögzíteni kell.
Továbbá a szerződésben a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás mellett a munkaidő beosztását is meg kell határozni. Rugalmas munkarend kialakítására ugyancsak van lehetőség: ilyenkor a munkaidő egy részét közösen rögzítik, a fennmaradó időt pedig a munkavállaló osztja be.
„Általános elképzelés, hogy távmunkánál az ember akkor dolgozik, amikor akar, de az otthoni munkavégzés önmagában nem jelenti azt, hogy az alkalmazott tetszőleges időpontban teljesítheti a feladatait” – mutatott rá Vallasek Magdolna. Mint kifejtette, a távmunkát szabályozó törvény értelmében a munkarendet ebben az esetben is a felek közös megegyezésével határozzák meg.
A meghatározott munkarend egyúttal a pihenőidő védelmét is szolgálja. A szakértő elmondása szerint a dolgozónak a munkaidőn túl érkező elektronikus leveleket és üzeneteket nem kötelessége elolvasni, és ezek nyomán munkát végeznie sem kell. A túlórák teljesítése főszabály szerint a munkavállaló beleegyezéséhez kötött; ettől csak kivételes helyzetekben, például baleset megelőzése érdekében lehet eltérni.
A ledolgozott idő és a túlórák nyilvántartása alapvetően a munkáltató feladata. A munkaügyi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlmunka ellentételezésekor elsődleges a fizetett szabadidő biztosítása. Ha erre kilencven napon belül nincs lehetőség, a dolgozót bérpótlék illeti meg, amelynek mértéke legalább az alapbér 75 százaléka; továbbá az egyéni vagy a kollektív szerződés ennél kedvezőbb feltételeket is előírhat.
A szerződés lényeges rendelkezéseiről a munkáltatónak az aláírás előtt tájékoztatnia kell a leendő dolgozót
Fotó: Pixabay.com
A szerződés aláírásakor a munkaidő mellett azt is tisztázni kell, milyen feladatokra szerződik az alkalmazott, és kitől fogadhat el utasítást. Mint fogalmazott, a munkaköri leírás több a leendő feladatok felsorolásánál. A dokumentum azt is meghatározza,
A szakértő hozzátette, a munkaköri leírás a munkaszerződéshez szorosan kapcsolódó dokumentum, amelynek tartalmáról a dolgozót előzetesen tájékoztatni kell. Az abban szereplő feladatoknak összhangban kell állniuk a munkakörrel, a végzettséggel és a képesítéssel, a munkáltatói utasításoknak pedig jogszerűnek kell lenniük. A szakértő kiemelte: a leírás egyoldalú módosítására csak kivételesen kerülhet sor, és ez nem szolgálhat a munkakör megváltoztatására.
A próbaidő kapcsán elmondta, ennek legfontosabb következménye, hogy bármelyik fél egy egyszerű értesítést követően azonnali jelleggel megszüntetheti a munkaviszonyt, minden indoklási kötelezettség és felmondási idő nélkül. Megjegyezte, ugyanazon felek között ugyanarra a munkakörre nem köthető korlátlanul újabb próbaidő, ugyanis ennek törvényi korlátai vannak. Amikor pedig a munkaszerződés szünetel – például betegszabadság idején –, a próbaidő számítása is szünetel.
A munkaviszonnyal kapcsolatos iratokat érdemes megőrizni: egy későbbi jogvitában vagy a nyugdíjazás előkészítésekor is szükség lehet rájuk
Fotó: Barabás Ákos
A munkaviszony során felmerülhet a munkabér, a munkarend vagy a munkavégzés helyének megváltoztatása, a munkáltató szándéka azonban önmagában nem elegendő a szerződés átírásához. Vallasek Magdolna hangsúlyozta, a főszabály az, hogy a munkaszerződést csak a felek közös akaratával lehet módosítani. A korábban elfogadott feltételek megváltoztatásakor ezért ugyanúgy szükség van tájékoztatásra és mérlegelésre, mint a munkaviszony kezdetén.
A változtatást – amennyiben azt nem jogszabály vagy az alkalmazandó kollektív szerződés rendelkezése írja elő – írásos kiegészítő okiratba kell foglalni, amelyet a feleknek még az új feltételek életbelépése előtt alá kell írniuk.
A gyakorlatban ugyanakkor előfordul, hogy a dokumentumon szereplő dátum ellenére a munkavállaló csak később kapja kézhez az okiratot. Ez a körülmény nem teszi kötelezővé a javasolt változtatás elfogadását. „Fontos tudni, hogy ebben az esetben is, ha nem ért egyet, nem köteles aláírni a módosítást” – emelte ki Vallasek Magdolna.
A közös megállapodás követelménye alól vannak törvényben meghatározott kivételek. A szakértő ezek között említette a kiküldetést és a kirendelést, valamint azokat a kivételes helyzeteket, amikor a munkavégzés helye vagy a munkakör ideiglenesen egyoldalúan is módosítható. Ezeket azonban el kell különíteni a szerződés tartós megváltoztatásától.
A munkaidőn túli üzenetek nem jelentenek automatikus válaszadási kötelezettséget, a túlórát pedig nyilván kell tartani és megfelelően ellentételezni
Fotó: Pexels.com
A munkaviszony megszüntetésekor különösen nagy jelentősége van annak, milyen dokumentumot ír alá a dolgozó. A munkavállalói felmondás, a munkáltatói elbocsátás és a közös megegyezés eltérő eljárást és következményeket jelent. Vallasek Magdolna szerint ez a munkajog egyik legösszetettebb területe, és a jogviták jelentős része is a munkaviszony lezárásához kapcsolódik.
A munkáltató kizárólag a munkatörvénykönyvben meghatározott okokból, az előírt eljárás betartásával bocsáthatja el az alkalmazottját. Az indok összefügghet a dolgozó személyével – például fegyelmi vétséggel vagy szakmai alkalmatlansággal –, de kapcsolódhat gazdasági okokhoz vagy átszervezéshez is. A munkavállalói felmondás ezzel szemben nem igényel indokolást: a dolgozó értesíti munkáltatóját a döntéséről, és rendszerint ledolgozza a felmondási időt, amelytől a munkáltató eltekinthet.
A közös megegyezés egyszerűbb lehetőséget kínál a jogviszony lezárására, ám a szakértő szerint éppen ezért a munkáltató arra is használhatja, hogy elkerülje az elbocsátáshoz kapcsolódó szigorú követelményeket. „A munkáltató semmiképp sem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy egy ilyen megegyezést aláírjon. Az aláírásnak a távozás utáni helyzetre is hatása van: közös megegyezés esetén a munkavállaló nem részesülhet munkanélküliségi ellátásban. A megállapodás elfogadásakor ezért ezt a következményt is mérlegelnie kell. A munkavállalóknak viszont csak akkor ajánlom jó szívvel, ha az valóban teljes mértékben tükrözi az akaratukat” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette:
Vallasek Magdolna a végkielégítéssel kapcsolatban is egy elterjedt félreértést tisztázott: elmondása szerint a romániai szabályozás nem ír elő általánosan kötelező végkielégítést. Ilyen juttatásra akkor számíthat a dolgozó, ha azt például a munkáltatónál alkalmazandó kollektív szerződés vagy belső szabályzat biztosítja. Emiatt a távozás feltételeinek áttekintésekor ezek rendelkezéseit is érdemes ellenőrizni.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratokat ugyancsak fontos megőrizni. Az elbocsátásról szóló határozatnak, valamint a foglalkoztatás időtartamát és a bérezést igazoló dokumentumoknak később is jelentőségük lehet, akár a nyugdíjazás előkészítésekor. Ha pedig a dolgozó jogsértőnek tartja a munkáltató intézkedését, mielőbb indokolt szakértői segítséget kérnie, hogy ne mulassza el a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidőt.
A kollektív szerződés lehetőséget teremt arra, hogy a dolgozók közösen kedvezőbb munkafeltételeket és további juttatásokat alkudjanak ki
Fotó: Pixabay
A munkavállaló lehetőségeit az egyéni szerződés mellett az is meghatározza, milyen feltételeket sikerül közösen kialkudniuk a dolgozóknak. Vallasek Magdolna szerint a kollektív szerződés lehetőséget teremt arra, hogy a felek a munkahely sajátosságaihoz és az alkalmazottak igényeihez igazítsák a foglalkoztatás egyes kérdéseit.
„Itt lehet többletjogokat meghatározni, például bizonyos személyes életeseményekhez köthető fizetett szabadnapokat, juttatásokat és más hasonlókat. A tárgyalásokon a szakszervezet vagy a munkavállalói képviselők közvetíthetik a dolgozók igényeit; az így kialakított megállapodás pedig a törvényes minimumon túlmutató jogosultságokat is biztosíthat” – fejtette ki a munkajogi szakértő.
Mint mondta, a Bokor-Szőcs Izabellával közösen alapított Workplace Rights BV munkajogi szakértői iroda tapasztalatai alapján úgy látja, a munkáltatók és az alkalmazottak részéről egyaránt növekszik az igény a munkajogi kérdések tisztázására. A segítségkérésnek azonban már a megállapodások megkötése előtt is helye van.
„Ha pedig nem érthető, nem világos, ne féljünk szakértői segítséget kérni, mert sokkal jobb előre tisztázni bizonyos kérdéseket, mint később belefutni egy akár hosszan tartó pereskedésbe a munkáltatóval” – hangsúlyozta.
Elkezdődött a Ghişeul.ro platform és a területi munkafelügyelőségek informatikai rendszerének összekapcsolási folyamata, amelynek lezárultával az alkalmazottak hozzá tudnak majd férni a munkaszerződésükhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!