2011. március 08., 10:172011. március 08., 10:17
Induljunk ki abból, hogy nem kell a rosszindulat mentén értelmezni és kezelni az RMDSZ oldalán megfogalmazott álláspontot, miszerint az állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomóknak az iskolaépület valamelyik irodájában, vagy termében való összeállítása az ezzel kapcsolatos ügyintézés azonos volna a politikai cselekedettel.
Szerintem nem az, viszont a körösfői „esetből” én inkább a jóindulatú féltést, a támadási felület kiküszöbölését vélem kiolvasni. Hiszen nehezen hihető, hogy a Riszeg alatti községnek éppen azt az alpolgármesterét vezérelné a rosszindulat, aki minden magyar ügy közismerten elkötelezett mozgatója – meg is hurcolták érte rendesen! –, és Baróti Szabó Dávid szavával élve: a dolgok egyik legfőbb támasza.
Ugyanakkor egy kicsit az is nehezen hihető, hogy az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőjének ügyvédi szakképzettsége okán kikért véleményébe ne elegyedne egy kis politikai vonatkozás. Az RMDSZ oldalán ez esetben megszólalók iránt fikarcnyi bizalmatlanságot sem táplálok, de nem téveszthetem szem elől azt, hogy például a Királyhágón túl minő RMDSZ–EMNT-birkózás folyik arról: ki vigye dűlőre a honosítás ügyintézését.
Olyan körülmények között, hogy a magyar kormány márpedig eléggé félreérthetetlenül az EMNT – mint civil szervezet –, valamint a demokrácia-központok – mint végrehajtó civil intézményrendszer – hatáskörébe utalta azt. S bár a széki „eset” más indítékokat is sejtet, az értelmezéseknek és kisebb gubancoknak semmiképp sem szabad oda fajulniuk, hogy a magyar állampolgárság meg- vagy visszaszerzésére vágyókat zavarba ejtse, netán egymásnak ugrassza, vagy a nemzetegyesítés újabb valóságától elriassza. Ha viszont valahol nincs arra alkalmas helyiség, kicsit értelmetlen az iskolától, esetleg óvodáktól mint kőből-fából épült házaktól, azok valamelyik irodájától – politikával való összevegyülésre hivatkozva – ódzkodni, hiszen akkor helyhatósági, illetve parlamenti választást-szavazást sem szabadna azokban tartani. Mert ez utóbbi cselekmény már valóban kimeríti a politikai tevékenység fogalmát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok