2011. április 05., 09:412011. április 05., 09:41
E politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt – legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az előző kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyűréséért.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az „egyenlő távolságtartás” jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen „érdemei” miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthető Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az őszödi beszédben, és beszélgetős estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra.
Ehhez persze joga van – csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek „kreatív kezelésében” jeleskedő MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatásköréből.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fő csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!