Victor Ponta miniszterelnök nemcsak a román választópolgárokat nyugtatta meg az etnikai alapú autonómia újbóli hangzatos elutasításával, hanem a magyarokat is, akik ismét megbizonyosodhattak arról, hogy képviselőiket most és a jövőben sem fogják komolyan venni Bukarestben.
2014. április 01., 20:232014. április 01., 20:23
Abban semmi újdonság nincs, hogy Románia kormányfője, államelnöke vagy bármelyik magas rangú többségi köztisztviselője a kamerák, mikrofonok elé áll, és dörgedelmes nyilatkozatban megerősíti, hogy itt aztán sohasem lesz az, ami nincs.
Azt is elmondták ezerszer, hogy ehelyett mi van: egy és oszthatatlan nemzetállam, szent és sérthetetlen alkotmány, világviszonylatban példaértékű kisebbségpolitika, virágzó multikulturalizmus, békés együttélés a románok és a magyar etnikumú románok között.
Ráadásul utóbbiaknak van egy érdekvédelmi szervezetük is, amelynek kimondhatatlan nevű, de kimondhatatlanul megbízható választott képviselői rendszerint kormányzati szerepet vállalva építik tovább azt, ami van: a fentiekben körülírt, mindenki által szeretett és becsült Romániát.
Persze van köztük néhány morgósabb fajta is, de – ahogy Ponta hétfő esti nyilatkozatából is kiolvasható – éppen ezért jó, ha eme csodás ország gazdája a tűzhöz közel, a kiskertben tartja őket, mert ha nem lennének láncon, még elharapóznának az indulatok a nagy szabadságban, s arra ébrednénk, hogy egy csomó radikális eb vonyítása zargatja fel a Dâmboviţa-part idilli világát.
Hiába ugatjuk egyfolytában, hogy egyre megalázóbb királyok kutyájaként jóllakni, mint kutyák királyaként arra éhezni, amit a szimatunk érez – ez van, vezéreink hosszú évek óta így tudják biztonságban a falkát.
Csakhogy hamarosan eljön az az idő, amikor annyira megfogyatkozik az állomány, hogy már kormánytöbbségőrzőnek sem lesz jó, és akarva-akaratlanul a parlamenten kívüli világban kell berendezkednie. Azokkal pedig, akik most tenyérből esznek, nehezen fog megbarátkozni ama edzettebb, büszkébb fajta.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!