Balogh Levente
2018. február 12., 23:122018. február 12., 23:12
Bár Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint teljesen politikamentesen zajlott a hétvégi csíkszentsimoni farsangbúcsúztató rendezvény, azért az a tény, hogy négy ország nagykövete is jelen volt a mulatságon, jócskán a megszokott farsangi mulatozások szintje fölé emeli az eseményt.
Hiszen nem akármilyen országok diplomatái voltak ott jelen: Zákonyi Botond részvétele ugyan „alapértelmezettnek” tekinthető egy magyar rendezvényen, de az, hogy Hans Klemm, az Egyesült Államok, Paul Brummel, Nagy-Britannia és Thomas Baekelandt, Belgium nagykövete is elfogadta a magyar elöljárók meghívását a többségében magyarok lakta régióba, megkülönböztetett fontosságúvá avatja a székely télbúcsúztatást.
Persze nem kell a valósnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani a diplomaták jelenlétének, azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy nagykövet még akkor is országa hivatalos képviselőjeként jár el, ha éppen kürtőskalácsot készít vagy farsangi fánkot kóstol. És ha ezt történetesen egy olyan régióban teszi, amelyben a többséget egy nemzeti kisebbség alkotja, és amelynek létezését a hivatalos román kommunikáció következetesen kétségbe vonja – lásd román politikusok és média által előszeretettel használt „az úgynevezett Székelyföld” fordulatot –, akkor ennek mindenképpen üzenetértéke van.
Természetesen nem kell arra számítani, hogy mostantól Washington vagy London az erdélyi magyar autonómiatörekvések lelkes támogatójává válik – a két ország geopolitikai, stratégiai játszmáiban Romániának szánt szerep miatt ez jelenleg a legkevésbé sem számít valós, komolyan vehető forgatókönyvnek. Ugyanakkor a NATO- és az EU vezető erőinek is az az érdeke, hogy a keleti végeken stabilitás legyen, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a körülményekhez képest rendezett legyen a többségi és az őshonos kisebbségi lakosság viszonya.
Az amerikai, a brit és a belga nagykövet látogatása így üzenetértékkel bírhat, hiszen jelzi: tudomásul vették, hogy Románia nem annyira homogén nemzetállam, amilyennek azt egyes román politikusok az alkotmányban rögzített hamis kép alapján szeretnék elhitetni, és ezt a mindenkori bukaresti kormányok sem hagyhatják figyelmen kívül.
Ezért is jó ötlet, ha a magyar közösség nem csupán Bukarestben lobbizik az őt megillető jogokért, hanem a külföldi diplomáciai képviseleteken és kancelláriákon is. Ha kell, a kisebbségek valós helyzetének, illetve jogköveteléseinek ismertetésével, de ha indokolt, akkor kürtőskaláccsal, gulyással, borral és pálinkával is, ezek ugyanis maradandóbb és kellemesebb emléket hagyhatnak, mint egy rakás, mégoly jogos követelésekkel is teleírt papír.
Vagyis a kürtőskalács-diplomácia néha hatékonyabbnak, de legalábbis ugyanolyan hatékonynak bizonyulhat, mint a hagyományos.
Balogh Levente
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Balogh Levente
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Somogyi Botond
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
szóljon hozzá!