JEGYZET – Elképesztő, mennyire képes mindenfajta haszontalan, új őrület a hatalmába keríteni az emberiség csordaszellemet levetkőzni képtelen részét.
2016. július 24., 09:282016. július 24., 09:28
Most éppen egy bugyuta, okostelefonra letölthető játék csinál zombit a világ több tíz, sőt talán százmilliónyi polgárából. A Pokémon Go című förmedvényről van szó, amelyben az embernek ostoba kinézetű, debil kis szörnyecskéket kell összegyűjtenie, virtuálisan edzenie és keltetnie, majd más „Pokémon-trénerekkel” összecsapva harcba küldenie őket.
A játék lényege mindazonáltal az, hogy mindez nem végezhető el a kanapén vagy a romkocsma asztalánál ülve: a begyűjthető Pokémonokat, illetve az odacsalogatásukhoz, tartásukhoz és edzésükhöz szükséges eszközöket a települések virtuális térképén oly módon helyezték el, hogy az ember csak úgy szedheti össze őket, ha valóban útra kel, és elgyalogol a megjelölt helyszínre. Ennek nyomán az Egyesült Államokban röhejes jelenetek játszódtak le: telefonjuk képernyőjét bámulva emberek százai indultak útnak ugyanazon úti célok felé, begyűjtendő egy-egy ritka Pokémont. Közben estek-keltek, de volt olyan elmés rablóbanda, amely a megjelölt helyszínek közelében várakozva csapott le, és vette el a drága okostelefonokat az önmagukról megfeledkezett Pokémon-vadászoktól.
Jómagam minden ilyen manipulatív, tömeghisztériát gerjesztő jelenségtől ódzkodom. Így természetesen kizárólag a kritikai szellem, a szellemileg felsőbbrendű emberben a világ jelenségeivel kapcsolatosan szükséges reflexív attitűd miatt töltöttem le az ostoba kis játékot. És egyértelmű: csupán a játék primitívsége az oka, hogy diszkréten káromkodva nyugtáztam, amikor csak jelentős erőfeszítés révén, többszöri próbálkozás után sikerült befognom a nappalim dohányzóasztalán megjelenő első szörnyecskét.
Bizonyára az is világos mindenki számára, hogy csupán a nyugati civilizációban szocializálódott kultúrember felfedezni vágyása és kísérletező kedve késztetett arra, hogy az elmúlt héten minden nap a lapzártát tűkön ülve várva vágjak neki a városnak, hogy kívülről gyakorló szociopatának tűnve, végig a telefonom képernyőjét bámulva új felszereléseket gyűjtsek a környéken található Pokéstopokban, illetve Pokémonokra vadásszak. Az is evidencia, hogy mindez természetesen csakis az antik görög kalokagathia szellemében történik, amelynek értelmében nem csupán az elmét, hanem a testet is pallérozni kell, márpedig a kiadós esti séták ez utóbbira kimondottan alkalmasak. Mert nehogy már azt higgye valaki, hogy egy ilyen butácska, egyszerű kis játék csak úgy be tud szippantani egy olyan cinikus, egészséges iróniával és kritikai attitűddel megártott, felnőtt embert, mint jómagam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!