A Román Síszövetség 2010-ben mindent megtett azért, hogy Miklós Edit piros-sárga-kék színekben szürküljön bele a tehetséges, de a kellő anyagi és szakmai támogatás hiányában kibontakozni, tudásukhoz mérten bizonyítani képtelen sportolók mezőnyébe.
2014. február 12., 20:282014. február 12., 20:28
A csíkszeredai alpesi síző 22 évesen felmérte lehetőségeit, és úgy döntött, országot vált. Magyarországon természetesen tárt karokkal várták, hiszen egyértelmű volt, hogy Miklós Editben jóval több van néhány keserves munkával megszerzett világkupapontnál. Csakhogy ekkor felébredt a román szövetség is, és megpróbált keresztbe tenni a váltásnak.
Az a szervezet tette mindezt, amely a 2010-es vancouveri olimpia előtt annyi támogatást sem adott versenyzőjének, hogy kivihesse magával saját pénzén fizetett osztrák edzőjét a kanadai ötkarikás játékokra. „Nagy érvágás lenne, ha elveszítenénk egyik legjobbunkat, Miklós Editet, akibe annyi energiát és pénzt fektettünk\" – nyilatkozta akkortájt a román szakszövetség cinikus főtitkára, aki az osztrák edző kiutaztatása kapcsán csupán annyit mondott: nem a versenyző mondja meg, kivel edz az olimpián, hanem ők.
Ez volt az utolsó csepp a pohárban Miklós Edit számára, akiért állítólag súlyos pénzösszeget is kértek a magyar szövetségtől, de végül a nemzetközi szervezet rugalmas szabályozásának köszönhetően Bukarest engedélye nélkül is országot válthatott.
Ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy mindez 2010-ben, a könnyített honosítási eljárás bevezetésének évében történt – a fiatal csíki sportoló novemberben kézhez is kapta magyar útlevelét, amely megnyitotta a kapukat egy új sportkarrier előtt.
Miklós Edit azóta rendre újraíratja a magyar sporttörténelem nagykönyvét – és erre igazán büszkék lehetünk. A többes szám alatt pedig immár nemcsak a családtagok, barátok, edzők, nemcsak a csíkiak, a székelyek, az erdélyiek értendők. Miklós Edit sikertörténete szép példája annak, hogyan válik egy „helyi sajátosság\" nemzeti közkinccsé – és erre igazán büszkék lehetünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!