A bukaresti legfelsőbb bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Gheorghe Coman parlamenti képviselőt korrupció miatt.
2014. április 28., 20:362014. április 28., 20:36
A január óta előzetes letartóztatásban lévő konzervatív párti honatya azért marad rács mögött még nyolc hónapig, mert politikai befolyását latba vetve megpróbálta kijárni, hogy egyik párttársa vezető beosztásban maradhasson a Buzău megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalban. Ennek fejében pedig 3100 lejt és egy üveg whiskyt kapott kenőpénzként.
Az eset egyáltalán nem számít szenzációnak abban az országban, amelynek hírhedt korruptságáról Washingtontól Brüsszelig mindenki tisztában van. Ha nem szolgálna bizonyítékként erre a Coman-félék ténykedése, elegendő bepillantani a napi híradásokba, miként nevezi egymást mélységesen korruptnak az ország államfője és miniszterelnöke.
Ebben a Caragiale-remekműbe illő, sajátosan romániai történetben az az érdekes, hogy a frissen elítélt politikus majdnem megúszta a letartóztatást, de parlamenti képviselőtársainak annak idején éppen nem erre szottyant politikai érdeke és kedve. Pedig se szeri, se száma azoknak a honatyáknak vagy kormánytisztviselőknek, akiknek esetében a törvényhozás megtagadta az őrizetbe vételt vagy a bűnvádi eljárás lefolytatását.
Erre hétfőn is szolgáltatott példával a képviselőház jogi bizottsága, amikor nem hagyta jóvá Florin Popescu képviselő őrizetbe vételét, akit azzal gyanúsítanak, hogy a 2012-es választási kampány idején egy üzletembertől kapott hatvanezer grillcsirkével vásárolt szavazatokat. Nem tudni, ismerik-e a romániai képviselők és szenátorok a babitsi intést, miszerint vétkesek közt cinkos, aki néma. Egyáltalán milyen megfontolás alapján mentegetnek olyan fehérgalléros bűnözőket, akik arra se méltók, hogy látogatóként megforduljanak a parlament épületében, nemhogy tízezrek képviseletében alkossanak törvényt?
Néhány héttel ezelőtt egy húszéves, tizenötödmagával egy buzăui putriban élő cigány fiatalasszony beszolgáltatott a rendőrségen egy talált pénztárcát ezer lejjel. Tegnap egy 73 éves néni Temesváron tette ugyanezt 3500 lejjel. Van tehát remény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!