2011. november 25., 10:142011. november 25., 10:14
Ellenkező esetben beüt a baj, ránk ül a rontás, amely ezúttal nem a sátán, hanem a korrupcióellenes ügyészség munkatársainak képében jelenik meg, és hamarosan egy olyan rendőrségi fogdában találjuk magunkat, amelyhez képest még a pokol legmélyebb bugyra is összkomfortos lakosztály a Ritzben. Persze amíg Sorin Apostu kolozsvári polgármester ügyében az illetékes bíróság nem mondja ki jogerősen, hogy valóban bűnös csúszópénz elfogadásának bűntettében, addig hivatalosan ártatlannak tekintendő.
Ha azonban babonásak lennénk, akkor most komolyan elgondolkodnánk azon, hogy hiába kezdett négy, a román bulvárlapok olvasói között közismert vajákosnő több napig tartó rontásleszedő szeánszba a szerintük ártatlan, de valaki által orvul elátkozott elöljáró ügyében egy Kolozsvárhoz közeli erdőben, a legfelsőbb bíróság bírái mégis helybenhagyták a polgármester 29 napos vizsgálati fogságba helyezését kimondó ítéletet. Persze lehet, olyan erős az átok, hogy ilyen rövid idő alatt nem hat az ellenvarázslat, és majd a jogerős ítéletet kimondó bíró szívét lágyítja meg a négy vajákos által a bácsi erdő sűrűjében egy földre rajzolt ötágú csillag közepén felállított üstben összekotyvasztott denevérmáj, gyíkfülzsír és lótetűvese. Egyébként érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon mi vehette rá a négy boszit, hogy jogi esetekbe avatkozzon.
Talán kiváló marketinglehetőséget látnak az ügyben, hiszen kultúrember nemigen szokott napirenden lenni obskúrus román vajákosasszonyok viselt dolgaival, aztán lám, most e hasábokon is velük foglalkozunk. De persze az is elképzelhető, hogy merő önzetlenségből cselekszenek, esetleg hálából, mert az önkormányzat valami nagy jó cselekedetet tett velük. Mondjuk, egyáltalán nem kért tőlük sápot azért, hogy a város területén végezhessék áldásos (meg persze néha átkos) tevékenységüket. Mindenesetre az ügyészek helyében én gyorsan szerződtetnék néhány ellenboszit. Nehogy már néhány ócska rontáslevevő varázslaton vagy egy póknyál-mókushere kombóból mixelt likőrön múljék, hogy összeomlik a zseniális vádirat.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.