2011. augusztus 01., 03:222011. augusztus 01., 03:22
Mindehhez persze nem elegendőek az elmúlt években gyakran kapkodva, még többször ímmel-ámmal alkalmazott megszorító intézkedések, ezért maga Franks is igyekezett hűteni a kedélyeket, megjegyezve: a gazdasági növekedés feltétele az, hogy folytatódjanak a reformok, hatékonyan használják fel az európai uniós forrásokat, és persze a működőképes befektetési stratégiák sem hiányozhatnak.
Jelezte tehát, hogy a fölemelkedést nem adják ingyen, az elsősorban a kormányon múlik. Persze a külső tényezők sem kerülhetők meg – az amerikai adósságplafon növelésének esetleges elmaradása és ezáltal az Egyesült Államok fizetésképtelenné válása újabb világgazdasági földrengést indíthat el, amelynek hatásai elől természetesen mi sem menekülhetünk. Washingtonban most elsősorban politikai viták késleltetik a demokraták és a republikánusok közötti megállapodást, az ellenzéki republikánusok meg kívánják nehezíteni a jövőre újraválasztásra készülő Barack Obama elnök dolgát, ezért igyekeznek minél tovább elodázni a megállapodást, és elérni azt, hogy az ő gazdaságpolitikájukat tükröző elemek minél nagyobb menynyiségben kerüljenek be a válság megoldását szolgáló csomagba.
A politika nehezítheti meg a romániai kilábalást is. Bár az IMF által kikényszerített megszorítások nyomán egyelőre sikerült elkerülni a veszélyzónát, és Románia nem került olyan helyzetbe, mint Görögország, jövőre itt is választások lesznek, és nem tudni, hogy a kormány milyen eszközökkel próbálja majd feltornászni alacsony népszerűségi mutatóit. A választások előtti ígérethadjárat és az osztogatás eddig bevett gyakorlatnak számított. Az IMF-illetékes optimista jóslatai csak akkor teljesedhetnek be, ha kikényszerítik, hogy a kabinet ellen tudjon állni a kísértésnek, valóban az építkezésre koncentráljon, és a kilábalásban szerzett „érdemeit” ne osztogatással próbálja nyomatékosítani. Ezzel ugyanis könynyen lenullázhatja a törékeny növekedést és a nehezen elért eredményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!