
Látszólag, a nyilatkozatok szintjén helyreállt a béke a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két társelnöke között, miután a hét elején még Crin Antonescu PNL-elnök lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt abban az esetben, ha az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogatja őt a jövő évi államfőválasztáson az USL közös jelöltjeként.
2013. szeptember 20., 08:052013. szeptember 20., 08:05
Antonescu jelezte, hogy ha a PSD kihátrál mögüle, az az USL végét jelentené, márpedig akkor szerinte Pontának is távoznia kell. Ponta mindezek ellenére utólag arról beszélt: szent a béke, de Antonescu sejtetni engedte, hogy ez nem így van.
Antonescu PSD-ellenes kirohanásai nem véletlenek. Érzi ugyanis, hogy a szociáldemokraták között egyre többen vannak azok, akik saját államfőjelöltet szeretnének. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a PNL-elnök népszerűségi mutatói nem a legjobbak. Másrészt annak, hogy míg a PSD népszerűsége a legutóbbi felmérés szerint 40 százalék körüli, addig a liberálisoké csupán 20. Ezért nemigen fűlik hozzá a foguk, hogy a PSD-s szimpatizánsok voksaival juttassák az elnöki székbe azt az Antonescut, aki már eddig is számos alkalommal bírálta szövetségeseit, és borítékolható, hogy ez a jövőben sem lesz másként. Másrészt viszont a jelenlegi példa alapján azt is nagyon jól tudják, milyen hátrányt jelenthet a kormány számára, ha az államfő más politikai oldalt képvisel. Hiszen a PNL most szövetséges, de ez csak amolyan kényszerházasság, amit a Traian Băsescu államfővel szembeni ellenszenv hívott életre, és semmi sem garantálja, hogy akár a parlamenti ciklus végéig kitart.
Antonescu viszont tudja, hogy államfővé választásához elengedhetetlenek a PSD-szimpatizánsok voksai. Azért is indította be korán a kampányát, mert valószínűleg azt reméli, hogy a nyilvánosság bevonásával sikerül rákényszerítenie a vonakodó szövetségest, hogy kiálljon mellette. Ám meglehet, hogy a PSD-sek olyannyira megorrolnak rá a támadások miatt, hogy tényleg kihátrálnak mögüle. Az RMDSZ és a PPDD ugyanis kéznél van, és könnyen kiválthatóak velük a liberálisok. Igaz ugyan, hogy így nem lenne kétharmados kormánytöbbség, ezt viszont kompenzálnák a PNL-nél lényegesen lojálisabb, kevésbé követelőző koalíciós partnerek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!