Meglehetősen pontos keresztmetszetet ad a romániai politikai közállapotokról, ahogy a kisebbségi kérdést példásan megoldottnak tekintő Románia magát a magyarok barátjának mondó miniszterelnöke egy választási rendezvényen arról beszél: az időközi választásokon azért kell öszszefogniuk a román pártoknak az egyik Szatmár megyei választókerületben, nehogy a magyaroké legyen a képviselői hely.
2014. május 05., 20:282014. május 05., 20:28
Igaz, nem általában a magyarokról beszélt, hanem az egyik magyar politikai szervezetet, az RMDSZ-t emlegette olyan alakulatként, amelyet el kell ütni a győzelemtől, de a kontextusból egyértelmű: azért szorgalmazza a román összefogást, nehogy most magyar képviselő, majd a két év múlva esedékes önkormányzati választásokon magyar polgármester legyen Szatmárnémetiben és magyar megyei közgyűlési elnök Szatmárban.
Mindezt ráadásul még pikánsabbá teszi, hogy Victor Ponta miniszterelnök, valamint az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) csupán alig néhány hónapja koalíciós partnere a most olyannyira legyőzni kívánt RMDSZ-nek.
Az már csak hab a tortán, hogy a közös román jelölt a liberális párti Ovidiu Silaghi lesz, aki korábban egyszer már mandátumot szerzett a kerületben, és most, a liberálisok kormányból való kilépését követően úgy indul el a megmérettetésen, hogy saját pártelnökét is meglepve átlép a liberálisok által újra ellenségnek tekintett PSD-be.
Mindez tökéletesen leképezi a romániai politikai viszonyokat. A PSD totális hatalomra tör, és ennek érdekében megpróbálja a liberálisoknak a kormányból való kilépés miatt elégedetlen kulcsembereit elszippantva gyengíteni korábbi szövetségesét, miközben a jelenlegi kormánytöbbséget biztosító koalíciós partnert hátba szúrja.
Úgy tűnik, az RMDSZ kormányszereplése tényleg csak arra kell, hogy a liberálisok távozása után Ponta és a PSD kezében maradhasson a kormányrúd. Persze a választásokon néha a koalíciós pártok is riválisai egymásnak, a mostani helyzet azonban többről szól. Ponta végre elismerte: Erdélyben és a Partiumban a román pártok szövetsége nem csak a hatalom megszerzésére irányul. Az egyik fő cél a magyarok háttérbe szorítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!