VEZÉRCIKK – Rögtönzés. Ez szűrhető le annak alapján, ahogyan a kijelölt miniszterelnök kiválogatta szakértői csapata tagjait, és összeállította kormánya programját.
2015. november 17., 19:422015. november 17., 19:42
Persze egyetlen politikus sem hordoz marsallbotként a zsebében kész miniszteri névsort és előre megírt kormányzati programot, ennek ellenére mégiscsak természetes elvárás, hogy a bársonyszékek leendő gazdái alapvető kritériumoknak megfeleljenek.
Az egészségügyi minisztérium élére jelölt fiatalemberrel sem az volt a probléma, hogy diákkorában a modellszakmába is belevágott, hanem hogy még nem fejezte be a rezidensképzést, ennek megfelelően még tényleg nem érett meg arra, hogy átvegye az egyik legfontosabb ágazat irányítását. Az is kiderült, hogy kinevezését a szociáldemokraták elnöke éppen a fehérneműs fényképfelvételek miatt torpedózta meg.
Nagyobb öngólnak bizonyult az igazságügy-miniszteri posztra kiszemelt, jogi végzettséggel nem rendelkező Cristina Guseth jelölése. A Freedom House vezetőjének bizottsági meghallgatása – jobban mondva ottani leszereplése – alaposan bebizonyította: nem elég őrködni a jogállamiság tiszteletben tartása fölött, a szakminisztérium irányításához elengedhetetlen a jogi alapismeretek elsajátítása.
Szerencsére Dacian Cioloş hamar felismerte csapata gyenge pontjait, és időben meghozta a szükséges személycseréket. Ám nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a technokrata miniszterelnök máris úgy táncol, ahogy a parlamenti pártok fütyülnek. Kormánya programját illetően, az alakulatokkal folytatott konzultációk során úgy járt, mint a nyuszika a medve halállistájával: egyszerűen kihúzta a pártoknak nem tetsző fejezeteket.
Mindez arról árulkodik, hogy a szakértői kormány még megalakulása előtt a pártok elkötelezettjévé vált, ami roppant kétségessé teszi egyévesre tervezett mandátuma sikerességét. Ez a kiszolgáltatottság éppenséggel Cioloşékra nézve a legveszélyesebb, hiszen az eddigi és majdani politikai beavatkozások alapján hozott döntésekért csakis a kabinet, és nem a pártok lesznek kénytelenek vállalni a felelősséget. Márpedig nem férhet kétség hozzá, hogy különösen választási évben a pártok pillanatig sem ódzkodnak majd olyasmit kérni a kormánytól, amit nem szégyellnek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!