Miközben úgy tűnik, hogy Ukrajnában egyelőre elcsitultak az indulatok, és az elmenekült Viktor Janukovics államfő nevével fémjelzett oroszbarát rezsim megdőlt, sajnálatos módon azok az aggodalmak is beigazolódtak, miszerint az eddigi ellenzék sem feltétlenül jobb Janukovicséknál.
2014. február 24., 19:542014. február 24., 19:54
A kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény visszavonása, amely lehetővé tette, hogy például a magyar nyelvet Kárpátalján regionális nyelvként használják, azt jelzi: az ellenzék se felejtett, de nem is tanult semmit az elmúlt időszakban. Ugyanúgy a kisebbségek nyelvi és kulturális jogaival összeegyeztethetetlen ukrán nemzetállamban gondolkodnak, mint választási vereségük előtt.
Persze Janukovicsékat nem általában a kisebbségi jogok iránti feltétlen tisztelet sarkallta a nyelvtörvény elfogadására, hanem elsősorban az ország keleti felében élő orosz ajkú közösségnek kívántak kedvezni azzal, hogy biztosították számukra az anyanyelv használatát. Az, hogy ezáltal elvileg a beregszászi magyarok vagy a csernyivci románok is saját nyelvükön intézhették hivatalos ügyeiket, csupán járulékos pozitívum volt. Persze a törvényt nem mindenhol alkalmazták úgy, ahogy kellett volna, de legalább létezett.
A jogszabály eltörlésének föl kellene ébresztenie a „demokratikus\" erők győzelme fölött örvendező nyugati politikusokat és publicistákat. Ha azonban a negyvenmilliós ukrán piac uniós érdekszférába vonásának perspektívája mégis olyannyira elvakítaná őket, hogy holmi kisebbségi jogok már sokadrangúnak tűnnek, akkor Ukrajna szomszédainak kellene együttes erővel felhívniuk a figyelmüket arra, hogy az ország és a térség stabilitása csak akkor szavatolható, ha Ukrajnában megnyugtató módon, nemzetközi felügyelet mellett és számon kérhető módon rendezik a kisebbségi jogok ügyét.
Itt Magyarország és Románia közösen léphetne föl, hiszen mindkét nemzetnek élnek részei Ukrajnában. Budapest megszólalt, és Bukarest is hallatta a hangját az ukrajnai kisebbségek védelmében. Ami jó hír, hiszen ha Victor Ponta aggódik az ukrajnai románok nyelvhasználati joga miatt, akkor Bukaresten is számon kérhető kell hogy legyen a magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!