Szándékuk ellenére is az autonómia népszerűsítésének szolgálatába álltak a marosvásárhelyi hatóságok, amikor különféle ürügyekkel megpróbálták megakadályozni, hogy a hétfői székely szabadság napjára összegyűlt tömeg a város központján végigvonulva tegyen hitet az önrendelkezés elve mellett.
2014. március 10., 20:292014. március 10., 20:29
Hiszen azzal, hogy mondvacsinált érvekkel betiltották a vonulást, mind Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője, mind az általa befolyásolt Dorin Florea polgármester csak a dacot és elszántságot növelte a magyarokban.
A tiltás miatti botrány pedig csak még jobban ráirányította az ügyre a nyilvánosság figyelmét, miközben, ha nem akadékoskodnak, lehet, hogy a megmozdulás jóval kisebb érdeklődésre tarthatott volna számot. Így azonban a nap egyik legfontosabb eseményévé vált, már csak azért is, mert a szervezők jelezték: a tiltások ellenére a résztvevők, ha nem is az úttesten, de a járdán vonulva mégiscsak bemennek a belvárosba is, nem tűrik el, hogy kiszorítsák őket onnan a székely vértanúk emlékművéhez.
A főrendőr és a polgármester azzal próbálták a tiltást igazolni, hogy a tavalyi rendezvényen románellenes jelszavak is elhangzottak. Ami természetesen elfogadhatatlan, ám akkor nem panaszkodtak emiatt, másrészt pedig ezzel azt a hamis látszatot keltik, mintha a megmozdulás egésze románellenes lett volna. Azzal, hogy egy marginális csoport – amúgy a szervezők által is tűrhetetlennek nevezett – megnyilvánulását igyekeztek az egész rendezvény szellemiségével összemosni, egyértelműen a magyar autonómiaküzdelmet próbálták elhitelteleníteni, és szerették volna távol tartani az embereket a megmozdulástól.
Próbálkozásuk nem járt sikerrel, a nem túl szerencsés időpont ellenére is számos résztvevő állt ki az autonómia mellett. A megmozdulás hivatalos üzenete az önrendelkezés jogának követelése volt, aminek semmi köze a románellenességhez. És újfent megerősítette, hogy nálunk a botránykeltés, a provokációszámba menő nyilatkozatok és az etnikai feszültségek mesterséges gerjesztése mögött jórészt éppen azok állnak, akiknek amúgy választott vagy kinevezett hatósági illetékesként a jogegyenlőség és a békés egymás mellett élés biztosítása lenne a feladata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!