2012. június 25., 09:342012. június 25., 09:34
A fideszesek és a kereszténydemokraták alkotta kormány „túlhatalmát”, diktatúrát vizionáló balliberálisok feljelentésein alapuló brüsszeli kivizsgálások a kezdetekkor még arra is kiterjedtek, miért indul az új alkotmány a Himnusz első sorával – aztán valószínűleg az EU technokratái is belátták, jobb, ha nem teszik nevetség tárgyává magukat, és elálltak az alaptörvény preambulumának kivesézésétől.
Sokatmondó, hogy miközben az elmúlt hónapokban össztűz zúdult a magyar alkotmányon át megannyi törvényre, gazdasági-politikai intézkedésre, az Európai Bizottság a napokban figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt, sőt felszólította Budapestet, szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Mint az kitűnik, az unió kormánya által kifogásolt rendelkezések egytől egyig alapjaiban veszélyeztették a magyar demokráciát, különösen a kisüstifőzés adómentesítése… Korábban Brüsszel – vele együtt pedig a Velencei Bizottság – többek között azzal is vádolta a magyar kormányt, hogy megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét, például azzal, hogy a taláros testület már nem vizsgálhatja a költségvetési kihatással bíró törvényeket.
Kíváncsiak vagyunk azonban, mit szólnak a brüsszeli okosmackók ahhoz, hogy a bukaresti képviselőház a múlt héten úgy módosította a román taláros testület működését szabályozó törvényt, hogy a parlament határozatai nem támadhatók meg az alkotmánybíróságon. Hiszen a Traian Băsescu államfő felfüggesztését célzó nagy igyekezetében a román balliberális hatalom egyértelműen korlátozta, szűkítette az alkotmánybírák hatáskörét, sőt – az Orbán-kormánnyal ellentétben – gyakorlatilag feleslegessé tette a taláros testületet.
Ha ez nem jelent veszélyt a romániai demokratikus berendezkedésre, ha emiatt nem emelik fel a szavukat a Magyarországra pergőtüzet zúdító kritikusok, akkor komolyan el kell gondolkodni annak az Uniónak az alapelvein, amely ennél sokkal lényegesebbnek tartja a pálinka jövedéki-adójának mentességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok