Alapvetően egyetértünk Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszterrel abban, hogy a politikának nem szabadna beavatkoznia az egyetemek működésébe, mint ahogy abban is, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiája rendkívül fontos és tiszteletben tartandó.
2014. április 24., 20:482014. április 24., 20:48
Más kérdés, hogy az egyetemek vezetőségétől ugyanúgy elvárható a hatályos törvények betartása, mint bármely más intézménytől vagy egyszerű polgártól. Márpedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva immár évek óta elmulasztja gyakorlatba ültetni az oktatási törvény azon cikkelyét, amely kimondja: a multikulturális egyetemeknek – amelyek közé a MOGYE-t is besorolták – magyar főtanszékeket kell létrehozniuk.
Miután ezt megtagadták, 2012-ben az RMDSZ-t is soraiban tudó Ungureanu-kormány hozott rendeletet az önálló magyar oktatási vonal létrehozásáról, ami miatt a most amúgy szintén az RMDSZ-szel együtt kormányzó szociáldemokraták akkori partnerükkel, a liberális párttal megbuktatták a kabinetet. Az egyetem vezetőségének autonómiára való hivatkozása – amit a jelek szerint Costoiu is átvett – hallatlan abszurditás.
Tény, hogy maximálisan egyetértünk az önrendelkezéssel, arról azonban nem tudunk, hogy létezne olyan autonómia, amely lehetővé teszi a hatályos törvények áthágását. Kicsit olyan a helyzet, mintha Romániában kétféle autonómiaértelmezés létezne.
Az egyik szerint ha a magyarok kérik – akár önálló egyetemi karok, akár területi autonómia formájában –, az önrendelkezés káros, az állam egységét veszélyeztető intézmény, így tiltandó még akkor is, ha annak biztosítását törvényes úton szeretnék, és igénylői tiszteletben tartják az ország jogszabályait.
A másik szerint viszont ha a magyarok számára káros, akkor nyugodtan alkalmazható, nem gond, ha az önrendelkezésre hivatkozva törvényeket hágnak át. Kérdéses, mennyire nevezhető jogállamnak az az ország, ahol a törvények nem egyformán vonatkoznak mindenkire függetlenül attól, hogy csak a félreértelmezett egyetemi autonómia híve, vagy az egyetemen belüli nagyobb önállóságot akar. A területi önrendelkezés híveiről nem is beszélve.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!