Kémregény

Egy oknyomozó portál tudomására jutott, hogy egy, a zsidó állam hírszerzése, a Moszad egykori ügynökeit foglalkoztató izraeli magánnyomozóiroda feltörte három, Kövesihez közel álló személy internetes postafiókját is, és telefonhívásokkal zaklatták őket. A Black Cube nevű cég viszont azt állítja: a román kormányhoz, illetve bizonyos kormányzati intézményekhez kapcsolódó korrupciós ügyekben nyomozott, és két munkatársát éppen akkor tartóztatták le, amikor épp valamilyen nagyon fontos nyomra bukkantak.

Az ügy kapcsán számos kérdés fölmerül: ki adhatott megbízást a kémkedésre, és miért épp egy izraeli cégnek? Az utóbbira könnyű a válasz: a Moszad – Izrael biztonsági helyzete miatt – a világ leghatékonyabb hírszerzése, olyan legendás tettek fűződnek a nevéhez, mint Adolf Eichmann elrablása és bíróság elé állítása, a müncheni olimpián izraeli sportolókat elrabló palesztin terroristák levadászása, az entebbei túszdráma megoldása, beépülés az ellenséges arab országok elitjébe (lásd az Eli Cohen-ügy), illetve az egykori SS-kommandóparancsnok, Otto Skorzeny beszervezése az egyiptomi rakétaprogram „kilövésére”.

Egy olyan cég, amely ennek a szervezetnek a volt ügynökeit alkalmazza, és amelynek a Moszad egyik volt igazgatója volt a tiszteletbeli elnöke, a lehető legjobb ajánlólevéllel rendelkezik az ilyen feladatokra. A megbízó(k) kiléte azonban kérdéses. A DNA a Lambrino herceg nevéhez kapcsolódó erdőrestitúciós visszaélések kapcsán négy izraeli üzletember ellen is eljárást folytat, nem kizárható tehát a legegyszerűbb forgatókönyv, hogy ők bérelték fel a céget lejárató adatok gyűjtésére a DNA-vezetőről.

Az sem elképzelhetetlen, hogy egyes, a DNA tevékenységét rossz szemmel néző romániai üzleti és/vagy politikai körök állnak az ügy mögött. Egyértelmű, sokan vannak a befolyásos üzletemberek és politikusok között, akik korábbi vagy jelenlegi visszaéléseik miatt okkal tartanak attól, hogy előbb-utóbb az ő ajtajukon is kopogtatnak az ügyészség emberei.

Mindezek fényében érdekes, hogy Klaus Johannis államfő már az ügy kipattanásának napján sietett közölni: biztos Kövesi feddhetetlenségében, ezért alá is írta az újabb hároméves kinevezéséről szóló határozatot.

A sietség talán nem véletlen. Az utóbbi években a DNA vált Románia leghitelesebbnek tartott intézményévé, hiszen abban az országban, amelynek a neve a korrupció szinonimájává vált, azzal tűnt ki, hogy hivatalban lévő miniszterelnöktől kezdve exkormányfőn át miniszterekig és dúsgazdag, befolyásos üzletemberekig számos nagyágyút bíróság elé állított, illetve rács mögé juttatott. Bár egyes ügyekben fölmerülhet a tévedés vagy az ügyészségi túlkapások, esetleg a politikai befolyás gyanúja, összességében a polgárok, illetve Bukarest külföldi partnerei – mindenek előtt az Egyesült Államok – az ország legjobban működő intézményeként ismerik el a DNA-t, Kövesit pedig a munkáját legjobban végző vezetőnek.

Kövesi gyanúba keverése, esetleges korrupciós ügyek miatti megbuktatása tehát akár végzetesen is alááshatná az ország lassan gyarapodó hitelességét, és nagyon rossz fényt vetne a főügyészt teljes mellszélességgel támogató államfőre, illetve külföldi körökre – mindenekelőtt Washingtonra – is. Ezt célozhatta a Kövesi elleni akció, és ennek megakadályozását szolgálhatja az, hogy igyekeztek villámgyorsan lekapcsolni az izraeli magánnyomozókat. Kövesi és a DNA „tisztaságának” – vagy a tisztaság látszatának – megőrzése politikai érdek, vélhetően ennek tudható be a mandátumának meghosszabbításáról szóló – a korábbi államfői nyilatkozatok alapján egyáltalán nem váratlan, de mindenképpen gyors – döntés.

Azért nagyon kíváncsiak lennénk, milyen „fontos felfedezéseket” tettek a saját bevallásuk szerint kormányzati intézményekhez kapcsolódó korrupciós ügyeket vizsgáló izraeli magánkopók.