Brüsszel aggályai közepette kezdte meg látogatását hétfőn Bukarestben a kínai kormányfő, akinek részvételével kedden rendezik a 3. Közép-Kelet-Európa–Kína-csúcstalálkozót.
2013. november 25., 20:182013. november 25., 20:18
2013. november 25., 21:412013. november 25., 21:41
Bár Li Ko-csiang – akinek személyében az elmúlt húsz évben először kereste fel kínai miniszterelnök a román fővárost – nem győzte hangsúlyozni, hogy Kína egy egységes, fellendülő Európában, valamint erős euróban érdekelt, a kontinens nyugati feléről féltékeny tekintetek övezik az ázsiai nagyhatalom és a közép-kelet-európai térség viszonyának elmélyítését.
Az Európai Bizottság a bukaresti csúcsot megelőzően felszólította az EU-tagállamokat, hogy a kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át a Kína és az Unió közötti együttműködés irányelvét, sőt Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos azzal vádolta Pekinget, hogy meg akarja osztani az európai országokat. Első látásra úgy tűnhet, Brüsszel akadékoskodása hátterében gazdasági érdekek húzódnak, és az EU-nak esetleg nem tetszik, hogy Románia nem nyugat-európai, hanem kínai cégek segítségével építené meg a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkját vagy az ország első gyorsvasútját.
Ennek viszont ellentmond, hogy korábban nem merültek fel az uniós szabályok tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályok, amikor nyugat-európai országok több milliárd eurós szerződéseket kötöttek az ázsiai nagyhatalommal. Éppen ezért az unió aggodalma mögött mégsem gazdasági, hanem sokkal inkább politikai természetű indokot érdemes keresni.
Brüsszelnek a jelek szerint az fáj, hogy Közép-Kelet-Európa országai – amelyek Kínához fűződő kötődései több évtizedre nyúlnak vissza – bizonyos értelemben különutas politikát folytatnak, hiszen amellett, hogy közösen törekszenek megkülönböztetett viszonyt kiépíteni Pekinggel, egymásra is stratégiai partnerként tekintenek. Márpedig ez az egységes fellépés különösen most nincs az EU ínyére, amikor a nyugat-európai nagyhatalmak – a franciák, németek és a britek – szinte semmilyen téren nem képesek közös nevezőre jutni.
Ilyen tekintetben lát veszélyt Brüsszel a kelet-közép-európai együttműködés elmélyítésében: ráérzett a térség országainak felismerésére, miszerint Nyugat- és Kelet-Európa érdekei nem mindig azonosak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!