2011. október 14., 08:432011. október 14., 08:43
Történt ugyanis, hogy több olaszországi település önkormányzata is olyan döntést hozott, amely kitiltja a településről az arab kebabsütőket, illetve általában a gyorséttermeket. A döntésnek nem egészségügyi okai vannak: attól tartanak, hogy azok léte veszélybe sodorja a jellegzetes itáliai környezet kulturális identitását. Annyiban mondjuk igazat lehet nekik adni, hogy ha az ember turistaként Toszkánába látogat, akkor elsősorban helyi ételeket szeretne megkóstolni, de azért az is előfordulhat, hogy a helybeliek már unják a kelpirítóst, a halpástétomot vagy a firenzei pacalt, és kimondottan jólesne nekik, ha végre egy jó kis kebabot is megízlelhetnek, anélkül hogy a Közel-Keletre kelljen utazniuk. Elvégre, ha nem lenne rájuk igény, a kebabosok maguktól is lehúzták volna a rolót. Ahogy az olasz politikusok az arab kebabsütők nyársaiban vélik fölfedezni az apokalipszis lovasainak pallosát, úgy félnek egyes román kollégáik a magyar egyetemi képzéstől. Marosvásárhelyi román orvos-politikusok például echte világvége-forgatókönyvet vizionálnak arra az esetre, ha a városban létrejönne az önálló magyar nyelvű orvosképzés. Egyikük egyenesen a tatár hordákkal állította párhuzamba a magyar orvosokat, azzal riogatva, hogy ha magyar orvosképzés lesz, akkor a tatárok is követelhetik majd a tatár fodrászüzleteket.
Mondjuk, az elég komoly paranoiára vall, ha valaki attól tart, hogy Batu kán egy kései leszármazottja ma a város alá vonul, és a csecsemők felkoncolásával fenyegetőzik arra az esetre, ha másnap nem fütyörészheti Figaro belépőjét borotvával a kezében egy főtéri fodrászüzletben. Úgyhogy ezzel az erővel ő is nyugodtan fölhozhatta volna az arab konyha térhódítását, ami legalább tény. Persze az illető körök szellemi nívóját ismerve hamarabb mennének bele abba, hogy inkább a török kebabosokat is betiltsák, mint hogy elfogadják, hogy egy magyar diák csak akkor élvez egyenlő jogokat egy románnal, ha ugyanúgy a saját anyanyelvén tanulhat, mint ő. Márpedig a közel-keleti gyorsétkezdék betiltása is borzasztó lenne, jómagam például természetesnek tartom, hogy ha olyan kedvem van, elfogyasztok egy diétás kebabot, húsz deka ropogósra sült hússal és ipari mennyiségű csípős szósszal nyakon öntve. Mint ahogy azt is, hogyha esetleg megviseli a gyomromat, a saját szülőföldemen anyanyelvemen panaszkodjak az orvosnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok