JEGYZET – A ma élő politikusok közül minden bizonnyal kevesen mondhatják el magukról, hogy olyan teljesítményt nyújtottak az állami ügyek intézése terén, amely nyomán a hálás utódok még ötszáz év múlva is úgy nyilatkoznának, hogy őket választanák meg az ország élére.
2016. február 20., 20:152016. február 20., 20:15
2016. február 20., 20:162016. február 20., 20:16
Sőt a világtörténelem során is kevés ilyen nagy formátumú államférfi volt. A román nép viszont történetesen dicsekedhet egy ilyen személyiséggel, aki nem más, mint III., avagy Karóbahúzó Vlad néhai havasalföldi fejedelem.
Az elmúlt hetekben közölt egyik felmérésből ugyanis kiderült, hogy Románia polgárai az egykori román történelmi személyiségek közül őt látnák a legszívesebben a mai Románia élén. Ami meglehetősen érdekes képet fest a jelenlegi romániai közállapotokról, mivel bizonyára mindenki tudja, kiről van szó, de aki nem, vélhetően az is sejti, hogy Vlad nem azért kapta ezt a nevet, mert a fogpiszkálóval átszúrt olajbogyóval dekorált martini volt a kedvenc itala.
Az úriemberről annyit érdemes tudni, hogy a korabeli feljegyzések szerint az országára törő török ellent azzal riasztotta el, hogy többezernyi, karóba húzott honfitársukat telepítette vonulási útjukba, de saját alattvalóival sem volt sokkal elnézőbb. Például még kisebb értékű lopásért is karóba húzás járt. Mindenesetre két lehetőség van. Előfordulhat, hogy olyan rend lenne, hogy a világon nem akadna még egy ország, ahol olyan elterjedt lenne a jogkövető magatartás és a vagyonbiztonság mértéke, mint Romániában. Ugyanakkor egyáltalán nem kizárható az a lehetőség sem, hogy az ország egyszerűen kiürülne, és érdeklődés hiányában be is lehetne zárni.
A polgárok egy részét ugyanis a hatályos, rendkívül szigorú jogszabályok alapján egyszerűen karóba húznák, vagy kevésbé súlyos bűncselekmények esetén a humánusabb eljárást alkalmazva lefejeznék, majd testüket felnégyelnék. A többiek viszont rövid úton elhagynák az országot, hogy valamilyen kellemesebb, emberbarátabb helyen – mondjuk Irakban vagy Afganisztánban – telepedjenek le.
Elvégre az mégsem várható el, hogy Európa egyik legkorruptabb országában egyes illetékesek csak azért képesek legyenek egyik napról a másikra lemondani a közpénzek lenyúlásáról, mert valaki homályos morális megfontolásokból karóba húzással fenyegetik őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!