2009. december 04., 12:572009. december 04., 12:57
Így járt többek között anno Bill Clinton, akit a Lewinski-üggyel próbáltak meg tönkretenni, és akitől tudjuk, hogy a szivarozás nem számít nemi aktusnak. De ugyanez történt igazmondó Gyurcsány Ferenccel is, aki elkúrta, és erről egy jóindulatú kiszivárogtató révén az egész nemzet értesülhetett. Nos, e rendkívül szimpatikus, korszerű politikai módszer végre Bukarestbe is megérkezett. Persze azt már régóta nem várom, hogy egy választási kampány során az ellenfelek érdemi programokkal, megalapozott gazdasági és szociális tervek sorompóba állításával versengjenek egymással.
De azért őszintén szólva kissé meglepett, amikor egyszer csak egy olyan videó jelent meg a román televíziós csatornák műsorán, amelyben Traian Băsescu egy kampányrendezvényen akkora tockost nyom le visszakézből egy szerencsétlen kisgyereknek, hogy annak még a ki nem nőtt bölcsességfoga is berezonál. Az eset jókora visszhangot kapott az államfővel szemben barátinak egyáltalán nem nevezhető médiában, és néhány nap alatt annyiszor megismételték a jelenetet, hogy Romániának valószínűleg sikerült új rekordot felállítania. Ez az az ország, ahol egy hírcsatornán egy óra alatt több pofon csattant, mint egy nyolcvanas években készült, C kategóriás akciófilmben, amelyben Steven Seagal úgy amortizál le puszta kézzel egy közép-amerikai ország hadseregének harcértékével bíró, állig felfegyverzett katonai egységet, hogy közben a vécén ülve alszik.
A videó felbukkanása amúgy mindkét oldal számára kegyelmi állapotot idézett elő, hiszen sikerült vele legalább egy hétre tematizálni a közvéleményt a két elnökválasztási forduló között, így egyik félnek sem kellett konkrét programmal előállnia. A videóügy viszont izgalmasabb, mint egy mexikói szappanopera, most éppen ott tartunk, hogy a felvételt számítógépes trükktechnikával manipulálták. Ezt maga Băsescu jelentette be egy kriminalisztikai szakértői vizsgálatra hivatkozva, de a szüszpansz azért továbbra is megmarad, hiszen az államfőnek sokéves, kitartó erőfeszítés árán sikerült elérnie, hogy még akkor se higgyünk neki, amikor bemutatkozáskor megmondja a nevét. A politikai kínálatot tekintve amúgy teljesen mindegy, hogy a videó nyomán melyik karakter pusztul el. A film megjelenésével és annak politikai célú felhasználásával úgyis a demokrácia kapta a legnagyobb pofont.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.