VEZÉRCIKK – Alaposan leszerepeltek a román állami intézmények a vadásztörvény miatt kirobbant botrányban.
2015. december 17., 19:552015. december 17., 19:55
Kezdjük azzal, hogy a román hatóságok, amelyek melldöngetve kürtölték világgá a székely petárdás „terrorista” és a tizenéves craiovai dzsihadista lekapcsolását, most szégyenletesen alulmaradtak néhány száz feldühödött juhásszal szemben, akik a nyájőrző kutyáik számát korlátozó jogszabály miatt gyűltek össze Bukarestben tüntetni. Majd az ellenállást alig tanúsító, megdöbbent csendőrökön átgázolva egyszerűen betörtek a parlament udvarára, arra kényszerítve a kormányt, hogy függessze fel a juhászok által kifogásolt törvénycikkelyeket.
Mindez nagyon rossz üzenetet hordoz, hiszen azt sugallhatja: az erőszak eredményre vezet – elég nekimenni a parlamentnek, és a politikusok annyira berezelnek, hogy azonnal engednek. (Azért arra kíváncsiak lennénk, hogyan reagáltak volna a hatóságok, ha néhány száz, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását követelő magyar indult volna meg a törvényhozás épülete ellen).
Nem mintha a juhászok által kifogásolt jogszabály nem lenne valóban eget rengető ostobaság. A kutyák számának korlátozása ugyanis egyszerűen azt szolgálta volna, hogy a hobbivadászokat ne zavarják az ebek, illetve hogy ne tegyenek kárt a vadállományban. Itt most nem a vadászat ellen emelünk szót – az továbbra is ősi és nemes sport –, ugyanakkor az is visszás, hogy egy vagy két kutyában szabják meg a felső határt a juhászok számára. (Igaz, azt mindenképpen ki kellene kényszeríteni, hogy vigyázzanak ebeikre, ugyanis azok az egyszerű turistákra is veszélyt jelenthetnek.)
Nem vet jó fényt az eset a törvényhozásra sem, amely egyrészt képes volt egy ilyen törvényt elfogadni, másrészt az általa okozott kár orvoslása helyett inkább azzal volt elfoglalva, hogy luxusnyugdíjat szavazzon meg a honatyák számára.
Most remélhetőleg sikerül majd normális vadászati törvényt kidolgozni – mint ahogy abban is csak reménykedhetünk, hogy a juhászok sikerén felbuzdulva nem válik általános gyakorlattá, hogy a panaszos csoportok erőszakosan próbálják érdekeiket érvényesíteni. Még akkor sem, ha a törvényhozók teljesítményét látva még a legbékésebb polgár keze is gyakran ökölbe szorul.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!