
A Bihar megyei RMDSZ-nek már semmi sem szent. Legalábbis semmi, ami nem a megye RMDSZ-es illetékeseihez, vagy a nekik lekötelezett civil vagy egyházi holdudvarhoz kötődik.
2013. július 25., 19:322013. július 25., 19:32
2013. július 25., 19:332013. július 25., 19:33
Ezért aztán úgy döntöttek, hogy például a sikeres városünnepnek bizonyult, de egy, a politikai riválisaikhoz köthető alapítvány által tető alá hozott Szent László Napok kitalálóit és szervezőit egyszerűen megfosztják a rendezvénytől, oly módon, hogy a szervezők háta mögött kezdeményezték a rendezvény nevének és logójának levédetését.
A sanda kezdeményezés egyelőre meghiúsulni látszik, mert lebuktak, ugyanakkor igencsak eredeti az az érvelés, amivel a kísérletet indokolják. Ugyanis halált megvető bátorsággal a katolikus egyház háta mögé bújva azt hangoztatják, hogy a szentek tiszteletének ápolása a katolikus egyház feladata. Ami meglehetősen sajátos értelmezés, hisz a jelek szerint a katolikus egyház magántulajdonának tekintik a szenteket.
Ez az érvelés minden esetre széles perspektívákat nyit meg, ezért vétek lenne itt megállni. Ha már így belejöttek a szentek levédetésébe, akkor folytathatnák például sepsiszentgyörgyi párttársaiknál. Azért kíváncsi lennék a szentgyörgyi önkormányzat illetékeseinek arcára, amikor kézbesítik számukra az értesítést, miszerint az Erdély legnagyobb városünnepének tartott Szent György Napokat a továbbiakban csak a jogtulajdonos, a bihari RMDSZ engedélyével szervezhetik meg, már ha a katolikus egyház is jóváhagyja.
De ez még csak a kezdet. A következő lépés az, hogy szentek neve, illetve a szent szó használata ezentúl csakis bihari RMDSZ-es engedéllyel legyen szabad. Így kiiktatandó a nyelvből a Szent Mihály Lova, az Otthagyta, mint Szent Pál az oláhokat szólás helyett pedig az Otthagyta, mint Schmitt Pál a bozgorokat használandó, nehogy a politikailag inkorrekt szöveg sértse a jogtulajdonos stratégiai partnereinek számító román pártok érzékenységét.
Ezt követően pedig jöhet a rendcsinálás következő szakasza: minden szent nevét viselő településnek – Váradszentmártontól Sepsiszentgyörgyön át Szentpétervárig és San Franciscóig – köteles lesz nevet változtatni, ami alól csakis a váradi illetékesek külön engedélyével kapnak felmentést, ha az önkormányzat megígéri, hogy minden arra tévedő EMNP-szimpatizánst lassú tüzű máglyán sütnek meg a település főterén. Elvégre hogy is néz már ki az, ha helyi kisistenek engedélye nélkül bárki tetszése szerint tiszteli a szenteket.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!