2009. október 19., 05:002009. október 19., 05:00
A dolognak azonban van jó oldala is. A betegeknek nem kell tömérdek pénzt költeniük drága skandináv welnessszolgáltatásokra, csak beutaltatják magukat a háziorvossal, és az egészségpénztár számlájára élvezkednek. Sokkal közelebb van, és nem mellesleg olcsóbb is, mint valami északi üdülőparadicsomban fagyoskodni. A régivágású betonépületek folyosóira fagyott szennyvízen korcsolyázhatnak is a bennlakók, és jeges fürdőt vehetnek a földszinti jakuzziszerű dézsában, amely az esővizet gyűjti be. Bizonyított tény, hogy a hideg serkenti a végtagok vérellátását, így azok, akik lábfájással mennek be a kórterembe, fitten és fiatalosan szaladnak majd haza, mikor meglátják, milyen körülmények uralkodnak odabenn. A bátrabbak snowboardozhatnak az ágytállal, vagy pucérmaratont futhatnak a friss reggeli zuhany jótékony hatásától menekülve. Igazán nincs miért panaszkodni a hazai egészségügyi szolgáltatásokra. Ezekhez hasonló, különleges kezeléseket csak messze északkeleten, a transznisztriai magánklinikákon lehet kapni. Egyébként a határ menti szakemberek egy része is az ottani híres akadémiákon szerzett diplomával praktizál, így komoly tapasztalatuk van a hidegkezelésben. Arra még nem találtak módszert, hogy hogyan itatják meg majd a páciensekkel a gyógyszerek mellé járó vizet, ha az belefagy az éjjeliszekrény sarkára tett pohárba. De már gőzerőkkel dolgoznak rajta, a munkához szükséges gőzt pedig higanyból nyerik! Komoly tapasztalat van a hidegkezelési technikák mögött. Az emberek betegen mennek be, és alig pár óra alatt fel is frissülnek. Sokkal hatékonyabb ez, mintha az áporodott langymelegben ülnének, az csak elkábítaná őket. Azok, akik nem hoznak otthonról meleg ruhát, amelyet a kórházi pizsama alá vehetnek, fogkocogtatós fizioterápiás kezelésben vesznek részt. Ennek hatása hasonlít az enyhe áramsokk által produkált gyógyításéhoz, viszont nagy előnye, hogy ingyen van. Sőt azok a páciensek, amelyek jól végzik ezt az öngyógyítást, a kórházi ágyukhoz rögzített szerkezettel még áramot is tudnak termelni, mellyel fűthetik az éjszakai ügyeletes nővérszobát. Úgy látom, a hazai egészségpolitika komoly szándéka a költségvetéssel együtt a beteg(ség)eket is befagyasztani.th
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.