2009. augusztus 13., 10:032009. augusztus 13., 10:03
A nyaranta turistákat vonzó természeti ritkaságszámba menő, völgyelzáródás révén keletkezett tó tükrét egyre több mocsári növény lepte el, aminek csupán az ott tanyára lelt kacsadinasztia örül, más aligha. A tavat egyedivé tevő víztükörből kiálló fenyőcsutakok száma is egyre csökken, szinte naponta halásznak ki egy-egy a mélyből elszabadult úszó csutakot a tó kiömlésénél. Ettől függetlenül, télen-nyáron igyekeznek lélegzetvételnyi időre megállni a közelében a turisták, és gyönyörködni a táj lenyűgöző szépségében.
Hosszabb időre azért nem, mert turistának való kikapcsolódási lehetőséget nem igazán kínál az üdülőtelep. Akinek sikerül ádáz küzdelem árán valahogyan parkolóhelyhez jutnia a tó közelében, nyári időszakban, ha éppen akad szabad csónak, körbecsónakázhat a tavon, megnézheti a kínai holmikban bővelkedő árukínálatát a csecsebecseárusoknak, aztán húzhat is tovább, mint ősszel a vadlibák, mert a kényelmes szállást kínáló szállodákon és panziókon kívül más marasztaló nem igazán akad. Talán éppen emiatt vált kedvenc helyévé az üdülőtelep azoknak a párocskáknak, akik a világ szeme és az otthon ülő házisárkány-feleség elől menekülve szerelmi fészket keresnek.
Egyik ismerősöm szerint arról lehet megismerni őket, hogy terepjárón érkeznek – ami indokolt is, ismerve az üdülőtelep útviszonyait – és a túlsúlyos, nagypapakorú hódítót Bombonelnek szólítja az egyszerűen Iubi becenévre hallgató, feltűnően sminkelt, dekoratív, alig húszéves, titkárnőként bemutatott hajadon. Az sem meglepő, hogy sokszor esetleg valahonnan ismerősnek tűnik a nagypapakorú hódító, erre azonban nem illik senkinek célozgatni, elvégre ilyenkor éppen inkognitóban van az illető. Malőrnek számít az is, ha netán valaki csupa kedvességből érdeklődne a múltkori, szintén feltűnően sminkelt, dekoratív, alig húszéves, Iubi becenévre hallgató, titkárnőként bemutatott hajadon iránt.
Elvégre a terepjárós nagyembereknél az ilyen apró változásokat nem illik észrevenni. Tetszik, nem tetszik egyre növekszik a Iubik és Bombonelek száma a Gyilkos-tónál. S miközben elöljárók fehér abroszos asztal mellett úriember módjára próbálják megoldani a fű alatti/fű feletti határvitát, Iubiék és Bombonelék határjelző táblája ott díszeleg a Kupás-patak völgyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok