2011. április 29., 10:032011. április 29., 10:03
Pedig a kormány önmagán kívül jóformán senkit sem hibáztathat azért, hogy a demokrácia egyik legalapvetőbb megnyilvánulási formája ma rizikófaktorként említődik meg. A narancsos-tulipános koalíció nagyobbik pártja, a Demokrata-Liberális Párt ugyanis a 2008-as választások előtt azzal a Szociáldemokrata Párttal együtt, amellyel aztán egy ideig nagykoalícióban kormányzott, olyan, irracionális szintre emelte az ígérgetést, hogy a józan gondolkodású polgár számára már akkor világos volt: az ígéreteket – így az ötvenszázalékos tanári béremelést – lehetetlen teljesíteni, főleg annak fényében, hogy Európa nyugati felén akkor már éreztette hatását a gazdasági válság. Az RMDSZ ezért konkrétan nem marasztalható el, hiszen a három évvel ezelőtti választások előtt – akkor is kormánypártként, a nemzeti liberálisok oldalán – az ígéretcunami csillapításán ügyködött.
Az viszont már a szövetség felelőssége, hogy a közel egyéves ellenzéki lét keserű kenyerétől megcsömörölve a nagykoalíció bukása után kormányra lépett a PDL-vel, legitimálva annak szociális demagógiáját, és a saját nyakába zúdítva a válságkezeléssel járó megszorítások ódiumát. Most odajutottunk, hogy az IMF attól tart, a kormány azzal növelné népszerűségét, hogy osztogatásba kezd – még akkor is, ha nincs miből. Vagyis épp az az intézmény vált az instabilitás potenciális gerjesztőjévé, amelynek stabilitást kellene teremtenie. Kérdés, hogy ebből okulva belátja: most az a legjobb, ha semmit se ígér – azt viszont betartja, és a siralmas népszerűségi mutatók feltornászásán való ügyködés helyett inkább a gazdaság rendbetételével foglalkozik. Az előzmények – lásd a PDL demagóg ámokfutása – és az előjelek – az optimista nyilatkozatok, a meglebegtetett nyugdíj- és béremelések – nem túl biztatóak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!