Orvost hívjál, ha baj van, én segítek minden bajban – hangzik Gryllus Vilmos népszerű gyerekdala.
2013. november 05., 14:592013. november 05., 14:59
Románia 2008-ban – részben a világgazdasági válság, részben a \'89 óta tartó kudarcos gazdaságpolitika hatására – nagy bajba került, és a csőd szélére sodródott országok „háziorvosához”, a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult gyógyírért. A kezelést annak rendje és módja szerint meg is kapta: a 20 milliárd eurós hitelmegállapodás fejében Bukarest példa nélküli megszorító intézkedéseket foganatosított az IMF nyomására, béreket faragott és adókat emelt, nekilátott az állami vállalatok privatizációjának, úgyhogy a román kormányok gazdasági-pénzügyi programját jó ideje a nemzetközi pénzintézet washingtoni székházában szövegezik. Az eredmény: nemzetközi biztonsági háló helyett Románia a többi „beteg” országhoz hasonlóan az IMF túszává vált, amelynek beleegyezése nélkül nagyobb horderejű lépést képtelen megtenni – lásd a húsipari áfacsökkentés megtorpedózását –, az idei évre vonatkozó gazdasági előrejelzések pedig csak a tavalyi katasztrofális mutatókhoz képest tűnnek biztatónak. Nem csoda, hiszen a Valutaalap más országok esetében is bebizonyította, nincs csodareceptje a válságkezelésre, számos műhibát vétett, Görögország esetében például rengeteget hibázott,rosszul mérte fel a helyzetet, emiatt félrekezelte a hellénkrízist.
Egyre többen kezdik ezt belátni a román politikusok közül is. Nem véletlen, hogy Crin Antonescu hátránynak, szerencsétlen állapotnak nevezte, hogy Romániát hitelmegállapodás köti az IMF-hez, emiatt ugyanis az országnak nincs lehetõsége igazi gazdaságpolitikát folytatni. „Gazdaságilag akkor leszünk sikeresek, amikor a kölcsönt visszafizetve elmondjuk: köszönjük, Valutaalap, remélhetőleg nem keresünk többet. Olyan ez, mint az orvosnál: miután meggyógyulsz, többé látni sem akarod” – fogalmazott a szenátus elnöke, akinek felismerése koalíciós vitát robbantott ki az IMF szerepéről. Ebből még nem következik, hogy Bukarest – Budapest mintájára – egyhamar megszakítja kapcsolatát az IMF-fel, ám már az is óriási lépés lenne, ha rájönne, hogy jobb nélküle, mint vele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!