2009. december 15., 09:462009. december 15., 09:46
Egyrészt tény, hogy Katalónia irigylésre méltó helyzetben van, hiszen az 1978-as alkotmány értelmében széles körű önrendelkezést élvez, ugyanakkor az is tény, hogy egy olyan, mintegy ötmilliós nemzetről van szó, amely a magas szintű autonómia ellenére sem rendelkezik saját állammal.
Márpedig a független Szlovénia, Horvátország és Szlovákia megalakulását követően kevesebb mint húsz, a koszovói függetlenség kikiáltása után pedig alig két évvel nehéz szilárdan álló érvet találni arra, miért ne illetné meg a katalánokat az a jog, hogy önálló nemzetként önálló országban éljenek. (Nem véletlen, hogy épp ezért Madrid még ma sem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét).
A mostani népszavazás még csak „játszadozott” a teljes függetlenség gondolatával – de ennek a játéknak komoly a tétje. A szervezők ezzel kívánják ráébreszteni Madridot, hogy a ’78-as keretek szűknek bizonyulnak: azért cserében, hogy Katalónia ne törjön a teljes függetlenségre, szükséges a katalán nemzet elismerése és a decentralizáció fokozása, akár egészen addig a szintig is, hogy a katalán területek immár ne az egységes spanyol állam részeként, hanem Spanyolországgal konföderációt alkotva működjenek tovább.
Persze számunkra nem a mostani, függetlenségről szóló népszavazás szolgálhat mintául, hanem az, ahogy a katalánok a 19. és a 20. század során példás nemzeti összefogással, a gazdag polgárság, az értelmiség és az egyszerű polgárok együttműködésével fenntartották és fejlesztették a katalán kultúrát, majd szintén egységes fellépéssel kikényszerítették a történelmi jogra épülő autonómiát.
A katalán példa jelzi: az önrendelkezést elidegeníthetetlen jogának tekintő, annak közös cél mivoltát egységesen elfogadó és érte következetesen küzdő közösség kitartó politikai erőfeszítése képes legyőzni az egységes nemzetállam utópisztikus mítoszát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok