VEZÉRCIKK – Újfent a bankok rovására kovácsolnak politikai tőkét a honatyák a közelgő parlamenti választások előtt: a képviselőház kedden döntéshozó kamaraként cikkelyenként megszavazta azt a törvénytervezetet, miszerint a pénzintézetek kötelesek lejre átváltani a svájci frankban eladósodottak hitelét, ráadásul a kölcsönfelvételkor érvényes, a maihoz képest körülbelül feleakkora árfolyamon.
2016. október 11., 19:282016. október 11., 19:28
Bár a végszavazást elhalasztották, nincs visszaút: fogyasztó-, jobban mondva emberbarát törvényt alkot meg a parlament. Ezzel együtt nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy nagyon sokat váratott magára a döntéshozók reakciója.
Svájc 2015 elején törölte el pénznemének euróval szembeni árfolyamküszöbét, a román fizetőeszköz pedig hirtelen 30 százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben. Romániában mintegy 75–80 ezer frankhitelest érintett a törlesztőrészlet drasztikus megugrása, a parlament azonban sokáig semmit sem tett megsegítésük érdekében. Miközben az adósságcsapdába esettek sorozatos utcai tüntetéseken adtak hangot kétségbeesésüknek, számtalan félmegoldás látott napvilágot, amelyeket hol egy-egy intézmény, érdekképviselet, hol pedig a minél kevesebbet veszíteni akaró bankok karoltak fel. Ezek eredményeként a frankhitelesek jó harmada – akik számára bármilyen könnyítés létfontosságú volt – már egyénileg újratárgyalta kölcsönszerződését.
A parlament mostani, ténylegesen hitelesmentő intézkedésének késlekedése azért is felháborító, mert az igazságszolgáltatás – kollektív és egyéni perekben egyaránt – már tavaly egyértelművé tette: tisztességtelen feltétel a kölcsönmegállapodásban rögzített, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó kitétel. Azóta több jogerős ítéletben kötelezték a bankokat, hogy a hitel további futamidejére a szerződéskötéskor érvényes, 2 lej körüli szinten fagyasszák be a svájci frank árfolyamát, és fizessék vissza az ügyfélnek az ítélet előtt bezsebelt különbözetet.
Egyszóval a látszat újfent csal. Ugyanis egy olyan törvénynek tapsolhatunk, amelyet legalább egy évvel ezelőtt kellett volna megalkotni, a késlekedés oka pedig távolról sem mondható fogyasztó-, jobban mondva emberbarátnak. Egyrészt a vak is látja, hogy kampányérdekeket szolgált, másrészt pedig a halogatás éppen azokon segített, akiket most diadalittasan „legyőztek”, hiszen a máris hangosan jajveszékelő bankok az általuk irányított újratárgyalásokkal több tízezer esetben olcsón megúszták a kiszolgáltatottak kizsigerelését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!