VEZÉRCIKK – Alaposan megbolydult a világ energiapiaca, s hogy mindez Ukrajna miatt lenne, az csak a látszat. Vagy az aktualizált apropó.
2014. június 09., 20:032014. június 09., 20:03
Mert jó ideje egyértelmű, hogy akinek a legtöbb gáz- vagy kőolajcsap van a keze ügyében, leginnovatívabb a zöld vagy újrahasznosítható energia tekintetében, akár középtávon is magához ragadhatja a világ irányítását.
Fokozottan igaz az erre irányuló késztetés az olyan, ősi nagyhatalmi tudattal rendelkező, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorulő centrumokra, mint Moszkva vagy Peking. Egy néhány hetes megállapodás értelmében 2018-tól 30 éven keresztül Oroszország összesen 400 milliárd dollár értékben szállít Kínának földgázt. A két fél hatalmas győzelemként regisztrálta a megegyezést, a nyugati érdekszféra pedig világvége-forgatókönyveket kezdett gyártani.
Az amerikai érdekképviselet kelet-európai túrázása, a baráti látogatásban „részesített” országok hálás reakciói is azt bizonyítják, hogy a történet egyre vastagodik. Bulgária egyelőre felfüggeszti az orosz érdekeltségű Déli Áramlat elnevezésű vezeték építését, állítólag a küszöbönálló ukrán–orosz–
EU-tárgyalások során Moszkvát is értesítik róla.
Ugyanakkor kirakatba helyezi a palagáz-lehetőségeket, miközben nagyjából hasonló a helyzet, mint a rengeteg tiltakozást kiváltó romániai palagázzal. Amelyről Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrég elismerte: nagy a csábítás, hiszen a széndioxid-kibocsátási kvótatervek bevállalása egyre nagyobb erőfeszítésekre készteti a térség államait.
Miután az orosz energiahordozónak keleten is lesz piaca, Moszkva könnyebben játszadozhat az Európába vezető gázcsappal, miközben Kínának is csökken a kiszolgáltatottsága, s így mindkét fél ereje és önbizalma növekedhet a nemzetközi játszmákban. Új helyzetre kell hát választ találnia az ügyet eddig meglehetős „patópálsággal” kezelő Nyugatnak, de a tamponállamoknak is – köztük Romániának.
Mert bár a háború Ukrajna felől érkező jeges szele összerántotta némileg a NATO-tábort, az oroszokkal való viszonyt akkor sem tanácsos az öngólveszélyig feszíteni. A tél ugyanis bármikor beköszönthet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!