A külföldi munkavállalási szegmensben rekord született, csak éppen a visszaesés tekintetében
Fotó: Haáz Vince
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból. A tavalyi évhez képest a jelöltek külföldi álláskeresési aktivitása közel 33%-kal csökkent, a 2022-ben vagy 2023-ban mért szintnek pedig csupán a felét éri el.
2026. augusztus 20., 20:392026. augusztus 20., 20:39
„Az elmúlt években a külföldi munka érdekében beadott pályázatok számának folyamatos csökkenését tapasztaltuk, noha a munkáltatók – legalábbis egy ideig – továbbra is jelentős hajlandóságot mutattak romániai munkaerő toborzására.
Míg általánosságban rekordméretű pályázati aktivitást látunk, amely számottevő növekedést mutat az előző évhez képest, addig a külföldi munkavállalási szegmensben szintén rekord született, csak éppen a visszaesés tekintetében” – fejtette ki a közleményben Roxana Drăghici, az eJobs értékesítési vezetője.
A más országban történő elhelyezkedést még mindig fontolóra vevő jelöltek többsége 25 és 35 év közötti, és a középszintű (mid-level) szakmai kategóriába tartozik, azaz 2–5 éves tapasztalattal rendelkezik. Őket a 36 és 45 év közöttiek követik, és csak utánuk következnek a pályakezdők (18–24 évesek), valamint a jelentős szakmai tapasztalattal bíró, 45 év feletti jelentkezők.
„Ebben a rangsorban sok olyan államot látunk, amelyek igen fejlett turisztikai szektorral rendelkeznek, és kifejezetten a főszezonra, a nyári csúcsidőszakban működő ágazatokba keresnek munkaerőt. Ez a turizmust, a vendéglátást (HoReCa) és az élelmiszeripart jelenti. Nem véletlen, hogy az összes jelentkezés közel egyharmadát május 1-je óta regisztrálták, ami azt mutatja, hogy ezek a területek felkeltik a hazai pályázók figyelmét, még ha egy részük kizárólag szezonálisan – azaz őszig – vállal is munkát külföldön” – mutatott rá az Agerpres által idézett Roxana Drăghici.
További területek, amelyek még vonzzák a jelentkezőket: a szállítás / logisztika, a kiskereskedelem (retail), a szolgáltatások, az építőipar, valamint a hajó- és repülőgépipar.
A szezonalitáson túl az áttelepülési kedv lanyhulását a pénzügyi elvárások megváltozása is erősíti. Míg egy évtizeddel ezelőtt a bérszakadék akkora volt, hogy ellensúlyozta a logisztikai költségeket vagy a pszichés megterhelést, ma a jelentkezők már jóval árnyaltabban mérlegelik az országból való elvándorlást.
Ezt a tendenciát erősítette meg az a fejlemény is, hogy megjelent a nemzetközi projekteken való távmunka lehetősége Romániából, anélkül, hogy a munkavállalónak át kellene költöznie egy másik országba.
Az év eleje óta a Románián kívüli munkáltatók 5600 állásajánlatot hirdettek meg. A legtöbb pozíció az építőipar, az élelmiszeripar, a szállítás / logisztika, az autóipar, a szolgáltatások, az egészségügyi ellátás, a gyártás, a hajó- és repülőgépipar, valamint a turizmus iránt érdeklődő pályázóknak szól.
Az állásközvetítő korábban is rámutatott a külföldi munka iránti érdeklődés visszaesésére. Márciusi kimutatásuk szerint az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-nak volt erre vonatkozó terve 2026-ra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!