2009. november 27., 12:392009. november 27., 12:39
zen alulról induló polgári kezdeményezések sorába illeszkedik az az akció is, amely azt célozza, hogy a magyar választópolgárok az államfőválasztás második fordulójában egy harmadik alternatívára, az autonómiára adják voksukat. A kezdeményezés civil jellege üdvözlendő, és annak célja az autonómia is.
Kérdés ugyanakkor, mennyire erősíti a demokráciát? Sikerrel nem kecsegtet, hiszen a kezdeményezők is elismerik, hogy azzal bizonyára nem sikerül majd tematizálni a második forduló előtti vitákat. Így legfeljebb a politikai érdekképviselet felé küldött jelzésként értelmezhető, ami ugyan nem elhanyagolható, ám nem állítható az sem, hogy a második fordulónak ne lenne semmilyen tétje sem a romániai magyarok számára.
A választás eredménye ugyanis őket is ugyanúgy érinti, mint az ország bármely polgárát, és nem biztos, hogy mindegy, melyik opció győz – még akkor sem, ha amúgy valóban nem kínálnak pozitív választ az autonómiaigényekre, és jogos az érzés, hogy két rossz közül kell választani. Az egyik oldalon ugyanis egy olyan demagóg, autoriter személyiség áll, aki egy igazi despota retorikájával támadja a demokratikus intézményeket, és aki kilóra akarja megvenni a magyar szavazókat, bár az autonómia lehetőségét tagadja.
A másik jelölt sem sokkal szerethetőbb, pártja pedig végképp nem az – viszont vállalta, hogy győzelme esetén kisebbségi kormányfőt nevez ki, és a demokráciára sem tör rá. (Mindez még nem kielégítő, ám a neki nyújtandó külső támogatás ígéretével zsarolható – éppen ezért nem lenne szerencsés az RMDSZ-nek teljes mellszélességgel részt venni a kampányban, illetve egy esetleges Johannis-kormányban).
Persze az, akinek mindegy, melyik fél győz, nyugodtan tüntethet távolmaradással, vagy az autonómiára adott vokssal. Csakhogy a jelenlegi állás szerint kétséges, hogy az autonómia ügye ettől válik a Cotroceni-palota állandó „lakójává.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok