VEZÉRCIKK – Nem ártana szólni az ukrán hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak, hogy május 25-éig kössenek fegyverszünetet, a hetek óta dúló harcok ugyanis Románia lakosságának nyugalmára is kihatnak.
2014. május 04., 20:122014. május 04., 20:12
2014. május 04., 22:272014. május 04., 22:27
A bukaresti politikusok, sőt egyes állami intézmények az elmúlt napokban iskolapéldáját szolgáltatták annak, miként és mit nem szabad kommunikálni, amikor az ország határaitól 150 kilométerre polgárháború dúl, itthon ráadásul választási kampány folyik.
Érthető, hogy Victor Ponta országjáró eurokorteskedését ugródeszkának használja, hogy előkészítse magának a terepet az év végi államfőválasztásra, az ukrajnai válsággal összefüggésben tett felelőtlen kijelentéseivel viszont rendre azt bizonyítja: alkalmatlan a legmagasabb állami tisztségre. Ha a lakosságot nem aggasztanák kellőképpen a szomszédban zajló katonai konfliktusról, az orosz fenyegetésről szóló napi híradások, a miniszterelnök tesz róla, hogy pánikba essenek. A craiovai repülőgépgyárban csak úgy bedobja, hogy kinéz ugyan egy háború nekünk is, de semmi vész, mert a megrendeléseknek köszönhetően legalább az üzem nem megy csődbe.
Bár Traian Băsescu vasárnap igyekezett helyreigazítani a kormányfő meggondolatlan kijelentését, igazság szerint ő is hozzájárult a hisztéria kialakulásához, amikor a minap a hadra fogható romániai férfiak „felleltározásának” szükségességéről beszélt. És amikor a pánikkeltésre mindig fogható román média a védelmi minisztérium friss rendelete kapcsán harckészültséget, általános mozgósítást vizionál, a tárca teljesen amatőr módon azzal takarózik, hogy csak tisztázni akarta, mit kell tartalmaznia a sorozásra jelentkező fiatalok orvosi igazolásának.
Holott a kötelező sorkatonai szolgálatot 2007-ben megszüntető Romániában valamennyi, 18. életévét betöltő férfi tudja, hogy a NATO-csatlakozással együtt járó intézkedés nyomán szinte minden kapcsolata megszűnt a román hadsereggel, a huszonéves fiatalok pedig csak apjuk anekdotáiból hallottak a sorozásról.
Jó lenne, ha a kampány lázában égő politikusok nem kotnyeleskednének folyton bele katonapolitikai kérdésekbe, mert ha egyszer ne adj isten tényleg szükség lenne a mozgósításra, könynyen lehet, hogy katonák nélküli pléhtábornokok maradnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!