VEZÉRCIKK – Az RMDSZ egyre erősödő, láthatóbbá váló külpolitikájának sikereként értékelhető, hogy Vincze Lorántot választották az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökévé.
2016. május 24., 20:052016. május 24., 20:05
Az őshonos kisebbségek ernyőszervezeteként működő FUEN élére 67 éves történelme során először került közép-kelet-európai vezető, aki erőteljes lobbitevékenységet ígért a kontinentális színtéren.
Az elnöki tisztség elnyerése nagyrészt annak köszönhető, hogy a 35 ország csaknem száz szervezetét felölelő nemzetközi képviseletben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a nyugat-európainál jóval nehezebb helyzetben lévő, a kommunista „örökséggel\" ma is viaskodó kisebbségek problémái. Ráadásul a FUEN legnagyobb visszhangot keltő közelmúltbeli akcióját, a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést is Vinczéék koordinálták.
A javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén ajánl intézkedéseket az Európai Uniónak – ám köztudott, hogy az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, mert úgy ítélte meg, hogy a felvetett problémák nem tartoznak jogalkotási hatáskörébe. A felek most az EU Bíróságán peresekednek – csakúgy, mint a Székely Nemzeti Tanács hasonló tematikájú polgári kezdeményezésének ügyében, amelyben alapfokon az uniós testületnek adtak igazat.
Innen nézve egyesekben bizonyára felmerül: ha a FUEN legnagyobb „megvalósítása\" odáig sem jut el, hogy megkezdhessék az aláírásgyűjtést, igencsak megkérdőjelezhető az ernyőszervezet súlya, befolyása. Csodát azonban senki sem várhat: az őshonos kisebbségek ügyét még mindig kényes témaként, sőt nemzetállami veszélyforrásként kezelő többség ugyanúgy összezár.
Az RMDSZ most annyit ért el, hogy képviselője a kicsik között a legnagyobb, a „kutyák királya\" lett – remélhetőleg nem hiába fog ugatni. A külügyi sikert elkönyvelő szövetségnek azonban így fokozottabban vigyáznia kell arra, hogy a jövőben milyen képet közvetít belpolitikájával, ugyanis a királyok kutyája cím nagyon nem passzol a harapós archoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!