2011. október 17., 10:262011. október 17., 10:26
Nem érheti kritika az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezeteket sem, amelyek identitáskampányuk során a közvetlen megszólítás minden tárházát kimerítették, hogy a közösség tagjai bátran vállalják magyarságukat. Sőt hangsúlyt fektettek a magyarság „technikai kiképzésére”, az űrlapok ismertetésére, a minél nagyobb számú magyar számlálóbiztosok toborzására, ugyanakkor a lehetséges csalások, adattorzítások, túlkapások kiküszöbölésére is.
A jelek szerint a sokak szemében eltúlzottnak tűnő „lakossági tréning” nem volt hiábavaló, hiszen lám, a folyamatban máris megjelentek az „aknák”. A korábbi romániai népszámlálások során szerzett megannyi keserű tapasztalat, az összeírások adatainak hitelességét megkérdőjelező tengernyi információ alapján is felmerül: nem véletlen, hogy a statisztikai hivatal néhány munkatársa éppen a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási hovatartozás feljegyzése kapcsán tájékoztatja félre a számlálóbiztosokat. Mint ahogy az sem, hogy éppen Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen biztatják csalásra a cenzorokat, ahol a magyarság lélekszáma a mennyiségen túlmenően különleges lélektani hatással is bír – a többség és a kisebbség számára egyaránt. Hiszen megtörténhet, hogy a népszámlálási törvény és az adatgyűjtés módszertanának torzított alkalmazása esetén Nagyváradon például a jelenlegi 27 százalékról húsz, Marosvásárhelyen a közel 50-ről 30 százalék alá csökken a magyarság számaránya, ami a partiumi nagyváros esetében lehetetlenné tenné az anyanyelvhasználat jogát.
Arról nem beszélve, hogy Erdély fővárosa, Kolozsvár esetében is nehéz lenne bizonyítani a tézist, miszerint az itteni magyarság számaránya 2002-ben a funari adminisztráció „hathatós” ténykedése révén csúszott 20 százalék alá. Viszont ha mindannyian odafigyelünk, a kormányon lévő RMDSZ pedig kiköveteli a szabályok betartását, elejét lehet venni, hogy néhány hamiskártyás elcsalja a népszámlálást.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.