Még mondja valaki, hogy az Európai Unió rossz hely. Hiszen miközben egyesek azért panaszkodnak, mert Brüsszel lassan már mindenbe bele akar szólni, attól kezdve, hogy hány liter víz lehet egy vécétartályban, addig, hogy az esélyegyenlőség jegyében a férfiaknak is ülve kelljen pisilniük, a lényeg elsikkad.
2013. december 12., 22:572013. december 12., 22:57
2013. december 12., 22:582013. december 12., 22:58
Az, hogy ebben a nagyszerű, EU-nak nevezett intézményben bizonyos tevékenységekre jelentős összegű támogatás jár. Most pedig – hab a tortán – az is kiderült, hogy már azért is támogatás jár, ha valaki semmilyen tevékenységet nem folytat.
Történt ugyanis, hogy a dél-Romániában található Ialomiţa megye Giurgeni nevű falujában nyolc személy tehénfarmot jegyeztetett be, és ennek finanszírozása érdekében agrártámogatásért folyamodott az Európai Unióhoz. Az illetékesek meg is ítélték a támogatást, így a farm három év alatt összesen 500 ezer eurónyi szubvenciót kapott. Ami ahhoz képest, hogy valójában sohasem létezett, nem rossz teljesítmény.
A szóban forgó projektet ugyanis el sem kezdétk, egyetlen istállót, egyetlen kerítést sem húztak fel, és ami a lényeg: soha egyetlen tehenet sem gondoztak a Brüsszeltől kapott pénzekből. Az illetékes hatóságoknak mindez három évig nem tűnt fel, 2010 óta folyamatosan utalták műmarhák után járó szubvenciót. Végül a közelmúltban sikerült egy olyan ellenőrzést is megszervezni, amely lefolytatóinak végre feltűnt, hogy ott, ahol papíron 1900 tehénnek kellene lennie, valójában semmi sincs. Vagyis az elmúlt három év alatt csak az Európai Unió tejelt, a tehenek viszont nem, lévén, hogy ahhoz létezniük is kellett volna. Az ügyben ezek után rendőrségi nyomozás indult.
Pedig azt kell mondanunk, hogy a projekt valójában teljes mértékben megfelel az aktuális korszellemnek, hiszen ennél környezetbarátabb megoldást nehéz lenne elképzelni. Környezetvédők évtizedek óta amiatt panaszkodnak, hogy az óriási marhacsordák jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó üvegházhatáshoz az általuk emésztés közben a légkörbe kibocsátott gázok mennyisége miatt. Nos a romániai farmon ilyen problémák nem voltak. Ráadásul a vegetáriánusok és az állatvédők is örülhetnek, hiszen a projekt fennállásának három éve alatt egyetlen aranyos bocit sem vágtak le.
Szóval a történet kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni a pozitívumokat. Most már csak azon gondolkodom, hogy az áltehénprojekt kifutása után milyen tevékenységbe nem kell belefogni ahhoz, hogy a legtöbbet fizessék érte?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!