JEGYZET – Újabb, Nagy-Magyarország visszaállítását célzó összeesküvés lepleződött le. Kiderült ugyanis, hogy a Saul fia című film eredeti célja nem a holokauszt borzalmainak bemutatása, hanem az 1920 előtti, egész Kárpát-medencét betöltő Magyarhon helyreállítása – azzal a céllal szerepeltetnek benne határon túli magyar színészeket is, hogy a magyar nemzet összetartozását tudatosítsák a világban.
2016. március 19., 20:002016. március 19., 20:00
Oscar-díjat pedig nem az érdemeiért kapott, hanem azért, mert a Romániát ellenségnek tekintő zsidó világkormány így akarta.
Ez csakis igaz lehet, hiszen a románellenes magyar összeesküvések leghivatottabb leleplezője, Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester derített rá fényt, és ő osztotta meg értékes gondolatait egy lapinterjúban. Mindezt olyan egyéb, világrengető felfedezések kíséretében tárta nyilvánosság elé, mint például az, hogy a világ ősnyelve a géta–dák, amelyből minden mai nyelv származik, az általa a románok ősének tekintett dákok építették a piramisokat, ők fedezték fel Amerikát, Mihai Eminescu, a román romantikus költészet nagyágyúja pedig egy történelmi, egy filozofikus és egy soviniszta vers között a relativitáselméletet is kidolgozta, amit aztán egy Einstein nevű alak egyszerűen lenyúlt tőle.
A jelek szerint Funar nyugdíjasként is a régi maradt – emlékezetes, hogy aktív elöljáró korában is áradtak belőle a kreatívnál kreatívabb ötletek, például a padokat és a kukákat is pirossárgakékre festtette. Most kiderült, hogy ez is azért történt, mert ezzel akart tisztelegni a dákok előtt, lévén hogy szerinte ezek az ő lobogójuk színei. Nyugdíjasként viszont az embernek több ideje van a hobbijának élni – polgármesterként még bebezavart egykét kellemetlen ügy, irányítani kellett egy városi közigazgatást, önkormányzati üléseken kellett részt venni, ilyesmi. Ma azonban háborítatlanul és a nap 24 órájában lehet hajmeresztő összeesküvés-elméleteket gyártó, gyakorló elmeháborodott.
Na jó, nem akarunk rosszindulatúak lenni. Az a helyzet, hogy valójában Funar minden szavát elhisszük. Meg vagyunk győződve arról, hogy az általa felvázolt elméletek egytől egyig hitelesek, mivel magunk is cáfolhatatlan bizonyítékokat szereztünk róluk. Hogy kitől? Nos eláruljuk: a Hold túloldalán élő, repülő csészealjakon közlekedő gyíkemberek árulták el.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
szóljon hozzá!