JEGYZET – Szerencsétlen ötlet volt alkotmányba foglalni, hogy Románia elnökének pártfüggetlennek kell lennie, illetve egy párt vagy pártszövetség jelöltjeként indul ugyan, de ha sikeresen szerepel, akkor másnap a jelképes szerecsenből azonnal hóbagollyá válik, majd egy vagy két mandátumon keresztül olyan távolságtartóan és bármiféle részrehajlástól mentesen fog ügyködni, mint egy ma született bárány.
2014. május 06., 20:052014. május 06., 20:05
S hogy miért volt hiba a liliomos lovagokra jellemző vonásokat feltételezni egy államelnökről?! Mert aki elnök akar lenni, az nem makulátlan gavallér, hanem csak (?) ember. Egy főemlős, aki nem képes önmagát úgy megváltoztatni, mint ahogy kifordít egy kesztyűt. Vagyis?! Mondani lehet bármit, de a szíve kellős közepén megmarad az őt katapultáló párt, különösen pedig egyes kiváltságos tagjai, akikkel eleve ringbe szállt.
Igaz, hogy a jelenlegi, a játékpályán a különböző napokon hangoztatott véleményei között csodacsatárként ide-oda száguldozó elnökünk ebben is valamelyest eltér az átlagos „függetlenektől”, mivel az egykor atyai szárnyai alá ragadott pártjától nyilvános tévéadásban vett örök – könnyes helyett elröhincsélt – búcsút, amikor rakoncátlan gyerekekként nem voltak hajlandóak vezérükké választani az elnök „zizegő zabkévehajú” amazon harcostársát. Utóbbi hölgyemény aztán önerőből élére csörtetett annak a frissen összedobott „elnöki” pártnak, ami már a bölcsőjében ringatózva bizonyította a függetlenséget és pártatlanságot.
Az elmúlt hét sűrített szabadnapjain aztán együtt sétafikáltak – az elnök feleségét is magukkal hurcolva, hogy ne érhesse szó a ház elejét – az ország különböző vidékein, motorcsónaktól ejtőernyőig nem idegenkedve a jó cél érdekében semmiféle extrém közlekedési eszköztől. Merthogy kampányolnak őkelméék, keményen, talpig hófehérben, trikójukon hatalmas pártlogóval.
Amikor pedig egy-egy cserfes riporter merészelt némi célzást tenni az alkotmányban szereplő elnöki pártfüggetlenségre, s hogy az ellenkezője akár újabb felfüggesztéssel is járhatna, az elnök rádobott még egy lapáttal, többször is megismételve, hogy úgy öltözik, ahogy kedve tartja, szavazni pedig a mellkasán hirdetett pártra fog.
Ilyen egyszerű felrúgni alkotmányt, függetlenséget és „ideológiai” függőségeket, de akár a felfüggesztést is!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!