2011. május 12., 10:112011. május 12., 10:11
Egyre többen vallják, hogy a Boc-kabinet elvesztette szuverenitását, és átengedte kezéből a hatalmat a Jeffrey Franks vezette IMF-küldöttségnek, amely minden stratégiai fontosságú kérdésben magának vindikálja a végső szót. Hiszen lám, már azt is a valutaalaposok szabják meg, nyújtson-e a kormány – és ha igen, akkor kinek – fűtésár-támogatást a lakosságnak, ami épp olyan, mintha a hitelező szabná meg az adósnak, mire költse a jövedelmét.
A társadalmi szentencia látszólag nem jár messze a valóságtól, a bökkenő csak az: nem tudjuk, mi lett volna, ha Románia nem folyamodik a nemzetközi hitelhez. Azazhogy sejtjük: a csőd felé rohanó országnak így is, úgy is szüksége lett volna kölcsönre, a többek között az IMF-fel kötött megállapodás híján azonban kockázati besorolása vészjóslóan romlott volna, és a kormány jelenleg nem 5, hanem 16 százalékos kamatra kapna hitelt a magánhitelezőktől, akárcsak Görögország.
A Valutaalap jelenlétének egyik legáldásosabb hatása egy ország számára ugyanis az, hogy csökkenti a magánszférától igényelt kölcsönök költségeit, hiszen a privát pénzintézetek az IMF révén látnak biztosítékot arra, hogy visszakapják a pénzüket. Hiszen jól tudják: a valutaalaposok „ostorral a kezükben” őrködnek afölött, hogy a meghitelezett állam ne költekezzék mértéktelenül, ne billentse fel helyrehozhatatlanul a költségvetési egyensúlyt, ugyanakkor kontrollt is gyakorol a politikai osztály fölött, hogy ne engedjen a populista ígérgetések kísértésének.
Okkal lehet szórakozni azon, hogy Jeffrey Franks kihasadt talpú cipőben jelent meg a Cotroceni-palotában, nem nehéz viszont elképzelni, milyen ágrólszakadt lenne most az ország, ha a reformok megvalósítására önerőből tehetetlen kormányra nem nehezedik válságos időkben az IMF szigora. Különösen most, amikor közelegnek a közpénzek szórására annyira alkalmas választások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!