A jelek szerint idén sem a román, sem az erdélyi magyar belpolitikában nem ígérkezik unalmasnak a nyári uborkaszezon.
2013. július 22., 08:372013. július 22., 08:37
2013. július 22., 08:392013. július 22., 08:39
A bukaresti legfõbb közjogi méltóságok közötti torzsalkodás minden bizonnyal új erõre kap Omar Hajszam Romániába szállítása nyomán. Amelyet követõen máris beindult a találgatás: a terrorizmus miatt elítélt szír üzletember vajon melyik román politikusról rendelkezik kompromittáló információkkal, illetve milyen áron hajlandó ezeket kiteregetni.
Ha hinnénk az összeesküvés-elméletekben, megkockáztatnánk, Hajszam hazahozatala összefüggésben áll a jövõ évi államfõválasztás elõkampányával. Gyanús, hogy Bukarestnek éppen a polgárháború sújtotta Szíriából sikerült kihoznia – vagy megszöktetnie, elrabolnia? – egy köztörvényes bûnözõt, amelynek hazája élén a teljes nyugati világgal szembehelyezkedõ diktatórikus rezsim áll. Ha valóban titkos, a damaszkuszi kormány tudta nélkül végrehajtott akció volt, ahogy Traian Bãsescu sugallta, akkor azt a román titkosszolgálatok nem saját szakállukra, hanem valószínûleg amerikai segédlettel hajtották végre. Amelynek várhatóan nemzetközi következményei is lesznek.
A Ponta-kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett rendezett hétvégi tüntetésekrõl már nem állítjuk, hogy nemzetközi visszhangot kapnak. És ennek oka nem a szervezõk kilétében, a demonstrálók létszámában keresendõ, hanem egyszerûen abban a tényben, hogy az Európai Unió sokkal érzékenyebb például a mezõgazdaságban használt különbözõ vegyszereknek a méhekre gyakorolt pusztító hatására, mint a nemzeti kisebbségek helyzetére. Emiatt illúzió lenne azt hinni, hogy Brüsszelben hirtelen felkapják a fejüket az EMNP által rendezett megmozduláson megfogalmazott problémák, követelések hallatán.
De mivel néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, az erdélyi magyar közösség saját sorsa ellen nehezítené, ha olyan esetekben, mint történetesen a tervezett régióalakítás, nem hallatná folyamatosan a hangját. Ha kell, beadványokkal, utcai tüntetésekkel, tiltakozó akciók sorozatával. Hiszen az önrendelkezés nem lehet pártpolitikai ügy, és ami szintén lényeges: a közösségi igény felmutatása nem lehet tekintettel a nyári vakációzásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!