2011. március 25., 09:252011. március 25., 09:25
A MediaSind nevű román újságíró-szakszervezet – amely nemrég ahelyett, hogy a saját portáján söprögetett volna, a nem létező magyar sajtócenzúra miatt szervezett tüntetéshez is csatlakozott – ugyanis most azzal a felszólítással fordult a magyar közösséghez, hogy lesz szíves a továbbiakban tolmácsot alkalmazni a nyilvános rendezvényein. A kérés apropója, hogy március 15-én az állami Agerpres hírügynökség marosvásárhelyi tudósítója összekeverte Orbán Viktor kormányfő ünnepi üzenetét egy másik szónok beszédével, olyan gondolatokat tulajdonítva neki, amelyek nem tőle származnak.
Az ügyből majdnem diplomáciai botrány lett, az ellenzék ugyanis egy jó kis magyarellenes hőbörgésre használta fel a történetet. Az incidensért természetesen a magyarok a hibásak, ha van rajtuk sapka, ha nincs. Ha Orbán azt mondta, amit neki tulajdonítottak, azért, ha meg nem, akkor meg azért, mert nem diktálták le szabatos, irodalmi román nyelven a túlterhelt tudósítónak az eseményen elhangzottakat. A botrány kitűnően jellemzi egyrészt azt a közeget, amelyben a romániai magyaroknak létezniük kell, másrészt azt is, milyen elképzelések élnek a román sajtósokban a média szerepéről és feladatairól. Az
ugyebár föl sem merül senkiben, hogy esetleg a hírügynökség vagy az egyéb román orgánumok olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik értik és beszélik a településen jelentős létszámban élő őshonos közösség nyelvét. Pedig meglehetősen abszurd elvárás, hogy az összes magyar rendezvényen külön technikát és humán erőforrást mozgósítsanak arra, hogy az amúgy kizárólag a saját közösségnek szánt megnyilvánulásokat szinkrontolmácsolják az ott esetleg megjelent román sajtósoknak, nehogy már esetleg meg kelljen erőltetniük magukat, aztán a megfeszített munka miatt olyan vesszőhibát vétsenek, ami miatt azonnal megindul Budapest ellen a román hadsereg.
De, mondjuk, hogy jóindulatúak vagyunk, és még ezt is megtesszük a béke érdekében. Viszonzásként azonban kíváncsian várjuk, mikor kezdi el az állami hírügynökség magyarul is tájékoztatni magyar előfizetőit, hiszen a pénzükért ők is ugyanúgy megérdemlik, hogy az anyanyelvükön jussanak hozzá a hírekhez, mint a románok. Egyébként pedig teljesen mindegy, hogy bármilyen rendezvényünkön van-e pontos és szabatos fordítás, vagy nincs. Azokat a román politikusokat, akik a magyargyűlölet szításából akarnak politikai tőkét kovácsolni, úgysem zavarják a tények, amikor ellenünk uszítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!