2009. február 12., 00:482009. február 12., 00:48
S míg mi otthon kínlódunk a főzéssel, mosással, mosogatással, vasalással, gyermekneveléssel, és még arra sem jut erőnk, hogy esténként egy könyvbe beleolvassunk, ti azon a címen, hogy üzleti tárgyalásotok van, elmentek a barátokkal focizni, úszni, majd sörözni. És ez még mind nem elég, mert amikor éjféltájt valahogy nagy nehezen hazakeveredtek, még képesek vagytok felébreszteni minket, asszonyokat, hogy a hűtőben nem találjátok a bécsi szeletet és a natúrkrumplit.
Bezzeg, ha egy csinos szőke üldögélne a hűtőben, azt rögtön észrevennétek. Mint ahogy teszitek az utcán, a kocsmában, a kávézóban, a színházban, ki tudja még, hol, amerre jártok, s ízléstelen megjegyzéseket tesztek. És nem mostok este fogat, mert minek azt, és fújjátok az arcunkba az alkoholos, dohánybűzös leheleteteket. Horkoltok, a hónaljatok s a lábatok büdös, mert csak reggel zuhanyoztok, hiszen a munkahelyen a kolléganők előtt mennyire imponáló a frissen illatozó férfi. A büdös zoknitokat széthányjátok a házban, a bűzlő bakancsotokat ahelyett, hogy kiraknátok, a lépcsőházba, az erkélyre vagy a tornácra, hát nem, úgy, ahogy van, sárosan és porosan ledobjátok az előszobában, hadd terjengjen egész áldott éjszaka a görénykergető bűz.
Amikor esztek, csámcsogtok, böfögtök, s hiába kérünk, hogy este ne egyetek fokhagymát, mert az egészséges bár, valóban jót tesz a vérkeringésnek és az ereknek, de mégis büdös, azt is az arcunkba fújjátok, mint a szesz- s a dohányszagot. Ha pedig már nem bírjuk a leheleteteket, s elfordulunk, hogy legalább aludni tudjunk, akkor ti morcoskodtok, és még ti álltok az erdő felől, hogy már megint miért nincs kedvünk egy kicsit szerelmeteskedni. Hát, hogy lehet így együtt élni veletek? Egyszerűen disznók vagytok, és kész.
Na látod? Ezért vagyunk olyan ennivalóak!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.