Nehezen hihető, hogy az áfacsökkentés eléri eredeti célját, a malom- és sütőiparban tetten érhető feketekereskedelem kifehérítését.
2013. augusztus 18., 19:122013. augusztus 18., 19:12
Egy adócsaló 24 és kilenc százalékos áfa esetében is adócsaló – nyilatkozta egy bukaresti adóügyi szakértő annak kapcsán, hogy szeptember elsejétől tizenöt százalékkal csökken az áruforgalmi adó a kenyér előállítását érintő teljes termékláncon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hosszas „puhítása\" után beharangozott intézkedés várható hatásai kapcsán alaposan megoszlanak a vélemények az érintettek, szakértők körében.
A kormány tagjai – a tavalyi választási kampányban tett ígéretük teljesítévésel döngetve a mellüket – elsősorban az évente több mint 300 millió eurós kárt okozó feketegazdaság visszaszorítását remélik a lépéstől, az ágazatban tevékenykedők szerint azonban az adócsalók elleni hatékony fellépés nélkül a lépés nem hoz eredményeket.
A hazai bevásárlóközpontok máris az áfalefaragás mértékével egyenértékű, 15 százalékos csökkenést ígérnek a sütőipari termékek esetében, ami érthető, hiszen a nagy áruházláncok várhatóan majd más árucikkek forgalmának emelkedésével pótolják a kiesést az olcsóbb kenyérrel becsalogatott vásárlók révén.
Viszont a feketekereskedelem elleni harc tűnik a legkeményebb diónak a hatóságok számára. Romániában – amely Bulgária után a második helyen áll az EU-ban az árnyékgazdaság aránya tekintetében – mindössze az elfogyasztott péktermékek alig negyede után adóznak, a tavaly előállított 3,44 millió tonna lisztből és kenyérből csupán 1,47 millió tonnát értékesítettek legálisan.
Tehát az áfacsökkentés önmagában nem fogja kifehéríteni a sütő- és malomipari feketegazdaságot, az adócsalás visszaszorításához elengedhetetlen az illegálisan működő, a tisztességesen adózó pékségeket ellehetetlenítő sütődék felszámolása.
Ehhez hatékony adóhatóságra van szükség, csakhogy a még papíron létező régióátrajzolás keretében máris nekiláttak a pénzügyi igazgatóságok átszervezésének, ami az intézményeken belül káoszt, a dolgozók körében pedig tiltakozást eredményezett. Márpedig egy több sebből vérző adóhatóságtól képtelenség elvárni a nemzeti sportnak számító adócsalás megfékezését, így borítékolni lehet, hogy Bukarest jövőre önszántából fog visszatérni a 24 százalékos kenyéráfára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!